A kütyük fenyegetik az internet jövőjét

A programozható, módosítható, hackelhető berendezések helyét a kütyük veszik át, és ez lassíthatja a digitális innovációt - nyilatkozta a Reutersnek Jonathan Zittrain kutató. Az oxfordi professzor szerint a gyártók és szolgáltatók által rövid pányván tartott készülékek alkotás helyett csupán fogyasztásra ösztönzik a netezőket, ez pedig káros hatással van a digitális kultúrára.

Napjaink divatos készülékei, mint az iPhone, a BlackBerry vagy a TiVo, megvásárlásuk után is több szállal kötődnek gyártójukhoz. Zittrain szerint ezek a kütyük gátolják tulajdonosaik kreativitásának kibontatkoztatását, hiszen nincs arra lehetőség, hogy lényegi változtatásokat hajtsanak vére rajtuk a felhasználók. Bár a kutató példája annyiban sántít, hogy az iPhone-ra rengeteg amatőr fejlesztők által készített alkalmazás elérhető, ezek nagy része a készülék feltörése és a gyártótól való függetlenítése után érhető el.

A Web 2.0 néven ismert trenddel sincs kibékülve a kutató, könyvében kiemeli, hogy a számítógépre és az internetre való támaszkodásnak komoly árnyoldalai is lehetnek. Zittrain az amerikai 911-es segélyhívó rendszert emeli ki példaként, amely nem képes az internetes telefonokról hívó embereket automatikusan lokalizálni. A vezetékes telefonjaikat Skype azonosítókra cserélő felhasználók így komolyabb veszélybe kerülhetnek katasztrófa esetén, mint a technológiát konzervatívabban használó polgártársaik. Bár hazánkban ilyen különbségek valószínűleg nincsenek, a webkettes szolgáltatásokra támaszkodó internetezők többsége biztosan megtapasztalhatta már azt az érzést, milyen internetkapcsolat, és így minden létező adatuk, nélkül tölteni akár egy rövidebb időt is.

Zittrain a modern kütyüket a személyi számítógépek elterjedésének korában készült készülékekkel hasonlította össze. A régi idők képviselőjéül az Apple II-es számítógépet, az egyik első sorozatgyártott személyi számítógépet választotta. Az Apple II-es le lehetett venni a boltok polcairól, megspórolva a hardver összerakásával járó kényelmetlenségeket, a szoftver terén pedig teljes szabadságot élvezett a felhasználó. Az új idők kütyüjei ezzel szemben szoftveresen is zártak, rövid pányvára vannak kötve, csak a gyártó által is jóváhagyott alkalmazásokat lehet rájuk telepíteni. Olyan készülékek ezek, amelyeket egyszerű használni, viszont nagyon nehéz bármit barkácsolni belőlük, funkciókat adni hozzájuk, hackelni őket.

A professzor szerint a ma ismert, kreatív, alkotásra sarkaló internet megmenthető, ha a felhasználók egyszerű fogyasztó helyett netpolgárként, a digitális világban résztvevő személyként tekintenek magukra. Jó példának tartja az ingyenesen elérhető és bárki által szerkeszthető online lexikont, a Wikipédiát, amely folyamatosan bővül, és amely lelkes íróinak hála szinte teljesen immunis a netes vandalizmusra. Jonathan Zittrain új könyve Az internet jövője és hogyan állítsuk meg címmel a múlt héten jelent meg Amerikában. A ingyenesen letölthető PDF formátumban a futureoftheinternet.org címről, ám van böngészhető és kommentálható verziója is az Massechussets Műszaki Egyetem a könyvek jövőjével foglalkozó intézetének hála.