E-vásárlás: most éri utol az uniós jog hazánkat

Az egész Európai Unióra kiterjedő egységes fogyasztóvédelmi szabályozást terveznek bevezetni az elektronikus vásárlások kapcsán. Az uniós tervezettel már ma nagyjából azonosak a hazai jogszabályok, ezért nálunk nagy változás nem várható.

A Meglena Kuneva uniós fogyasztóvédelmi biztos által beharangozott új direktíva-tervezet olyan kérdéseket szabályoz, amire nálunk már van törvény. Például az, hogy a netes vásárlás előtt a fogyasztók egyértelmű tájékoztatást kapjanak az árakról és a további költségekről és díjakról, nálunk már meglehetősen alapvetőnek mondható. A felvilágosítás a termék főbb jellemzőiről, a kereskedő nevének és címének a feltüntetése - melyek az uniós tervezetben szerepelnek - nálunk már közel tíz éve jogszabályba foglalt kötelezettségek az e-boltok tulajdonosai számára.

Egy hónap a házhozszállítás

Azt az ötletet, hogy hogy a neten megrendelt terméket 30 napon belül házhoz kell szállítani, egyelőre csak a direktíva-tervezet tartalmazza, nálunk nincs ilyen szabály. Ám mint Klíma Katinka, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a piaci viszonyok kényszerítik rá a hazai kereskedőket, hogy mihamarabb kiszállítsák a megrendelt termékeket: ez a legtöbb esetben nem 30 napot jelent, hanem egy-két munkanapot.

Két tekintetben lenne jobb az uniós szabály, mint a hazai: ha valaki meggondolja magát és mégsem kéri a terméket (ezt manapság már csak a távértékesítéssel, tehát például az interneten rendelt holmiknál lehet megtenni), jelenleg 30 napon belül kell, hogy visszakapja a vételárat. Az unió ezt a határidőt leszállítaná hét napra, tehát hamarabb jutna a pénzéhez a netes fogyasztó. A másik könnyítés, hogy most 8 napon belül gondolhatja meg magát a vásárló, az unió azonban 14 napot adna az áru próbálgatására, s ezen belül lehetne elállni a vásárlástól.

Kicsit binyolultabb lesz majd

Egy furcsa nehezítéssel is találkozni az uniós ötlettárben: ott kötelező elállási formanyomtatványt vezetnének be, melyen a vásárló jelezheti, hogy eláll a vásárlástól. Ennél jelenleg egyszerűbb hazánkban a helyzet: elegendő például egy e-mailben írnia a vásárlónak, és már küldheti is vissza az árut.

Bár a hazai jogszabályok hasonlók az uniós tervezethez - ráadásul nem is mai rendeletről van szó, nálunk már 1999-ben előírtak számos, a vásárlókat védő rendelkezést, igaz, akkoriban még inkább a virágzó csomagküldő szolgálatokra gondoltak, a hasonló rendszerben működő internetes boltok csak később terjedtek el -, a gyakorlatban még a mai napig gondok vannak a net magyar szegletének webáruházaival.

Alapvetésekkel sem vagyunk tisztában

Egy, az NFH által tavaly elvégzett, fél évig tartó, próbavásárlásokkal tarkított ellenőrzés során meglehetősen siralmas kép alakult ki a netes boltokról. A vizsgált több mint 200 hazai webáruház közel felénél hiányzott valamelyik alapadat (cég neve, címe, elérhetősége adószáma stb). Valamivel jobb volt a helyzet az árfeltüntetéssel (a honlapok 13 százalékáról hiányzott), de például a szállítási költségeket és feltételeket az e-boltok fele hallgatta el.

Az uniós tervezet feketelistát is létrehozna, nálunk már ilyen is van - igaz, azt nem egy hatóság, hanem maguk az internetezők tartják karban. A fogyasztóvédelmi hatóság a vizsgált 215 hazai internetes áruház üzemeltetői közül 150-re rótt bírságot 2007-ben a fenti hiányosságok miatt - összesen közel 13 millió forint értékben. A tapasztalatok alapján kijelenthető: az uniós jog még csak most éri utol a hazai szabályozást, de a magyar e-boltoknak még van mit behozniuk, hogy európai versenytársaikhat utolérjék.