Bár kedvelt populista szólam, hogy amennyiben egy menekültnél okostelefon van, az biztos jól élt otthon, és nem érdemes a menekültstátuszra. A hazájukat elhagyni kényszerülőknek azonban
életmentő lehet a telefon.
Idén több mint 860 ezer menekültkérelmet adtak be az Európai Unióban (EU). Csak Szíriát több mint négymillió ember hagyta el a polgárháború 4 évvel ezelőtti kezdete óta. A közel-keleti országból Nyugat-Európáig tartó körülbelül
2 ezer kilométer autóval is hosszú, nemhogy hajón, és gyalog.
Az élelem, víz, és nagy adag kitartás mellé jól jön, ha van internet, vagy legalább egy mobil.
Csak október óta körülbelül félmillió ember kezdett beömleni az EU-ba. A migránsok nagy része Szíriából, Afganisztánból, illetve Pakisztánból érkezik Európába. Bár pontos adatok nincsenek ezen országokról, az e-Marketer hat közel-keleti országban készült felmérése alapján valószínűsíthető, hogy a migránsok
már hazájukban is inkább mobilról érték el az internetet.
Az okostelefon pedig sok mindenre jó: nem csak a rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartás eszköze. A digitális térképeken, és a GPS által tájékozódnak arról, merre tudnak biztonságosan haladni:
hol van lezárva a határ, és hol szabad az út.
A különböző appokkal pedig szállást kereshetnek, megnézhetik az időjárás-előrejelzést, hozzáférhetnek a pénzükhöz, illetve kérdéseiket le tudják fordítani a helyieknek.
Persze nem mindenkinek van saját mobilja, csak annak, aki már otthon is megengedhette magának, hogy vegyen egyet. Bár sok képen volt látható, hogy egy Androidot futtató Samsung-csúcsmobilt tart egy hajóról kilépő migráns a kezében, azért nem ez a jellemző.
Akinek mégis van mobilja - egy felmérés szerint a táborlakó szír fiatalok 86 százalékának van okostelefonja - az a menekülttáborban
a segélyszervezetek közbenjárásával viszonylag könnyen tud SIM-kártyához jutni.
Viszont ez még nem garancia semmire: egyrészt a mobilt sokszor a hatóságok elkobozzák a határon, vagy az állami ellenőrzőpontoknál. Másrészt ha mégis sikerült megtartani a telefont, a legtöbb app használatához szükség van internetkapcsolatra.
Európa a a II. világháború óta nem látott menekülthullámmal szembesül. Az applikációk pedig központi szerepet játszanak a migránsok életében.
A modern menekültek az olyan ingyenes csevegőappokkal kommunikálnak, mint a Facebook Messenger, a Whatsapp, vagy a netes hívást is lehetővé tevő Skype és Viber.
Azok, akik hajón érkeznek a tengeren át az európai kontinensre, gyakran
a Whatsappal frissítik helyzetüket a Google térképén.
Így tudatják szeretteikkel hol vannak, kerülik el a csillagászati hívásdíjakat, sőt, a hatóságokat is értesíthetik, ha baj van, s meg tudjk nézni, hol volt az illető utoljára.
Épp ezért egyre többen már GPS-koordinátáikat is megosztják, hogy minél többen lássák, merre haladnak. Egyre több menekült ugyanis önállóan indul útnak.
A közösségi oldalak, és appok nyújtotta autonómia által csökken a függőség az embercsempészektől,
az ezzel járó költségektől és veszélyektől.
Mike Butcher, a TechCrunch főszerkesztője volt az egyik első, aki megpróbálta összefogni a techszakma képviselőit: mérnököket, fejlesztőket, vállalkozókat és a civil szervezetek tagjait, hogy együtt segítsék a menekülteket.
A Londonban szervezett Techfugees konferencián számos ötlet született.
A hajóból kiszálló menekültek szinte első kérdése az, hol találnak töltőt és wifit a mobilokhoz, hogy kapcsolatba tudjanak lépni szeretteikkel - mondja rey Rodrigues, az IRC koordinátora, aki egy évet töltött a görög szigeten.
A következő lépés, hogy
lőnek egy szelfit.
A sokak által kritizált önfényképezés a menekültek számára arra szolgál, hogy megmutassák hogy vannak, hol vannak, és éppen mit csinálnak, míg nem egyesül újra a család.