Azért félünk a technológiától, mert nem értjük

Siker - technológiai fejlődés, láthatóság, marketing és az internet kapcsolata.

A technológia fejlődésével alig tud a jogi környezet lépést tartani, pedig kihívás akad bőven: elég a közösségi taxizásra, a drónokra és az önjáró autókra gondolni.

Elég csak az Uber magyarországi botrányára gondolni, ha arra keresünk példát, milyen eseteket idézhet az elő, hogy az új technológiákkal nem tud lépést tartani a jogszabályi környezet.

A közösségi taxizás illetve a sharing economy szolgáltatásai, a drónok és önjáró autók felelősségi kérdéseivel egyre többet kell foglalkozni, hiszen mindennapjaink részévé váltak. A gyerek már a vasárnapi ebéd közben is facebookozik - ha hagyjuk! -, ott ugyanis ugyanúgy veszély leselkedik rá, mint az utcán.

Többek közt ezeket a témákat taglalja a Technológiai jog: Új globális technológiák jogi kihívásai című kötet, melynek kiadását a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatta.

Jogi kihívások

Összesen 15 szerző munkáját foglalja egybe a Károli Gáspár Református Egyetem kiadványa, melyet nem csak az egyetem jogásznövendékei forgathatnak érdeklődve, de azok is, akiket érdekel, hogy milyen kérdéseket vetnek fel a magyar jogban az olyan új technológiák, mint a 3D-nyomtatás, a felhőszolgáltatás, a fájlcsere, a hálózatsemlegesség és az internetes zaklatás, bűnözés.

A mai technológiai fejlődés kapcsán sokan a Frankenstein-mítoszt emlegetik - mondta a kötet egyik szerzője, Dr. Tóth András. Az emberek féltik a munkájukat az automatizáció és a robotika fejlődés miatt,

holott ugyanez történt az ipari forradalom idején is.

A gépektől félünk, mert nem értjük hatásukat, helyüket a társadalmunkban. A jogászok dolga azt, hogy segítség értelmezni, magyarázni a jelenségeket, de előbb nekik is meg kell érteniük azokat.

A kötet szerzői a panelbeszélgetésen Forrás: Origo

Mitől kell félnem, ha veszek egy Teslát?

Dr. Boóc Ádám szerint nagyobb szintű tudatosságot kell a felhasználóknál is elérni. Ő többek közt a robotautókkal, drónokkal kapcsolatos felelősségi kérdéseket boncolja írásában, és hogy az okosautókkal kapcsolatos jogszabályokat miként lehet kialakítani.

A fő kérdés: lehetnek-e a robotautók bűnelkövetők?

Ő beszélt arról is, hogy az olyan futótűzként terjedő közösségi taxik kérdése, mint az Uber, versenyjogi, de akár polgári jogi szempontból is megkérdőjelezhető.

Ezek a szolgáltatások eltérő reakciókat váltanak ki, Magyarországon még nem született végleges megoldás, szerinte ez vezetett a taxisok sztrájkjához és végül az Uber kivonulásához.

A tiltás viszont kockázatelkerülő magatartás, ami hosszútávon nem jelent megoldást

- mondta - "hisz ezeket a szolgáltatásokat valódi piaci igények hívták életre". Amíg lesz igény ezekre a szolgáltatásokra, meg fognak születni az alternatív, hasonló megoldások.

A közösségi taxizás az egyik legvitatottabb terület a jogban Forrás: AFP/Tengku Bahar

A fájlcserélés ki fog kopni

Dr. Grad-Gyenge Anikó a szerzői és iparvédelmi jogi kihívásokkal foglalkozik, különös tekintettel a fájlcserére, a felhőszolgáltatásokra és a 3D-nyomtatókra. Véleménye szerint a fájlcserélés egyre kevésbé jelent problémát, hiszen lassan kikopik a piacról,

helyét átveszik a streaming szolgáltatások.

Már többen hallgatnak zenét például Spotify-on, vagy éppen a YouTube-on, minthogy letöltsék és lementsék a tárhelyet foglaló fájlokat.

A streaming leváltja a fájlcserélést Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Bockwoldt

Viszont míg a fájlcserénél magunk választunk, a streaming szolgáltatások ajánlórendszerei „arcunkba lökik, hogy mit fogyasszunk", ennek főleg kulturális következményei lehetnek.

Szervek, gyógyszerek, klónozás

Ennél is érdekesebb, mi a helyzet a 3D-nyomtatással, mely egyben a feketepiac, másrészt a technológiai felzárkózás eszköze is lehet. Szerzői jogi kérdések merülnek fel akkor, ha

valaki egy híres szobrot, tárgyat hamisít 3D-nyomtatóval.

De többen nyomtatnak gyógyszerekre hasonlító tablettákat is, netán emberi szerveket, protéziseket. Ez a terület annyira újnak számít, hogy még nincs egységes válasz rá.

Ennél is komolyabb kérdés az egyedmásolás, klónozás, mellyel Dr. Homicskó Árpád foglalkozik tüzetesebben.

Magyarországon ugyan részletesen szabályozva van a humángenetikai adatok védelme és a biobankok működésének kerete, ez nem jelenti azt, hogy nem fordulnak elő emberi klónozásra irányuló kísérletek - írja tanulmányában.

A 3D-nyomtatás is tud problémás lenni Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Karmann

Az emberiségnek fel kell készülnie számos problémára ezzel kapcsolatban. A géntechnológia ugyanis

gyógyszer is lehet,

ma már arra is van lehetőség, hogy hibás géneket kicseréljenek, javítsanak, és ezzel megakadályozzák a genetikai alapú betegségeket. De ez felvet egyben etikai, erkölcsi és társadalmi problémákat is, nem csak a jogban problémás.

Mindennap szennyezik a magászférát

Az egyén életének minden részletét végigköveti már a technológia, ami azzal a következménnyel jár, hogy a magánszféra (privacy) összezsugorodik. Dr. Szabó Endre Győző elmondta, hogy

a magánszféra szennyezését ugyanúgy lehetne adóztatni, mint a környezetszennyezést.

Az olyan harmadik személyek, mint a Facebook, a Google az emberek adataiból tesznek szert profitra, az egyén ezáltal pedig kiszolgáltatottá válik. A technológia a haladás szimbóluma is lehet, ha a felhasználók tudatosan mérséklik a kockázatokat, és a jogalkotásban is megjelennek az adatvédelmi szempontok.