Tankos, romantikus, kutyás

Idénygyümölcsök és konzervműsorok ideje van, amikor minden tévé körülnéz a poros polcokon. Az m2 például, ha oroszokra nem is, legalább egy máig is friss és élvezhető lengyel sorozatra bukkant a spájzban. A jelek szerint meg is akarta tartani magának, nehogy más is lássa - azonban előlünk egyetlen kult-tévésorozatot sem lehet eldugni!

Szokatlan médiastratégiát követ második közszolgálati csatorna: műsorra tűz egy klasszikus tévésorozatot, amely a mai harmincas-negyvenes generáció egyik legmeghatározóbb tévés élményét jelenti. Dicséretes. De mintha valahogy irigyelné tőlünk az élményt a csatorna, és minimalizálni akarná a lehetséges nézők számát. A tévéújságban például nem is szerepel a kezdés. De mi lesz, ha valaki mégis ráakad véletlenül a féltett sorozatunkra? Nosza, lőjük be a tuti nihil sávját: kezdés naponta hajnali 4.30-kor! Videókat programozni, mentsük meg Gömböc kutyát és Rudi tankot a feledéstől!

Az elit alakulat '66

"Ébredő mezőkre terült hosszú éj..." - szól a melankolikus főcímdal.

Az ős Band of Brothers 1966-os bemutatását követően lengyel kisfiúk egész generációja töltötte pokróccal letakart asztalok alatt "négypáncélosozva" az unalmas délutánokat. Mi, magyar kisfiúk legalább a jó levegőn partizánkodhattunk: - Megcsíptük, Oszi?! -Megcsíptük, Dezső! A 8+13 részes lengyel háborús kalandfilm azonban nem volt különösebben megBorsozva kommunista propagandával. Igaz, egy, a Nagy Honvédő Háborúról szóló modern eastern nem állhatott volna meg szovjet főszereplő nélkül. Így a forgatókönyveket jegyző Janusz Przymanowski és Stanislaw Wohl inkább nemzetközi csapatot hozott össze: a tank parancsnoka egészen a nyolcadik részben, Gdansk felszabadítása közben bekövetkező dicső haláláig az orosz Oldierd (Roman Wilhelmi mh: Láng József).

Varsó: eső, Gdansk: szél, Berlin: napsütés

Érdekes ellenpontozás azonban, hogy a legnépszerűbb szereplővel, a rádiós Janekkal (Janusz Gajos mh. Fodor Tamás) Szibériában, a tajgán találkozhatunk először. 1941-ig ide csak lengyel deportáltként lehetett eljutni, turistaként aligha. A filmsorozat nyilván a szovjet-lengyel barátság jegyében fogant, de azért nem felejti el sejtetni, hogy 1939 nyarán Hitler és Sztálin felosztotta és háborús ütközőzónának használta Lengyelországot. A történelemnek nem árt utána olvasni, eme kedves sorozat azért nem csak technikai értelemben fekete-fehér.

Ami pedig azóta is rejtély: a fodrász-szakma máig kutatja, hogy lehet, hogy szép szőke Janek frizurája télen-nyáron, esőben-hóban, de még tankcsaták közepette is frissen mosott és selymes. Szükség is van rá, másképp nem biztos, hogy meg tudta volna hódítani az orosz katona- és ápolónónő, Maruszja szívét. Igaz, a negyedik részben kézitusa során mentette meg egy német katona karmaiból, és mint tudjuk, a krízishelyzetekben könnyen ébred a szerelem.

mtv

Kevésbé sármőr a nagyorrú és huncut szemű sziléziai lengyel Gustlik (Franciszek Pieczka mh: Csurka László), a tank Buga Jóskája, aki ugyebár "nem szép ember, de gavallér": ahogy Janek a vége felé engedélyt kap a házasságra Maruszjával, úgy Gustlik is megtalálja párját Honorata személyében.

A négy páncélos azért mégsem szerelmes sorozat, erről gondoskodik a mokány bajszos grúz harcos, Grigorij (Wlodzimiers Press mh: Madaras József) és az Olgierd megüresedett helyét betöltő, elődjénél jóval viccesebb partizán, Tomek (Wieslaw Golas). Grigorij szerint: "Beszélek grúzul, oroszul, elboldogulok a lengyellel, de bizony a nők nyelvét nem értem!"

Ha a csinos katonalányokkal nem is jön mindig össze, azért egy kis romantika mindig belefér. Aki halálos sebet kap - legyen az partizán kisfiú vagy szovjet bajtárs - utolsó leheletével mindenképp további csatákra és a végső győzelem kivívására buzdítják a könnybe lábadt szemű hőseinket. Hasonlóképp, az utcai harcok közepette is van idő arra, hogy egy hatéves kislány a tank tetejére állítva elszavaljon egy buzdító verset a körben álló felszabadítóknak és felszabadítottaknak.