A következő jelenet után Zsuzsi örvendezik, hogy "sztár lett a csizmája", mert a földön lévő kamera előtt kell elsétálnia. Az alsó kameraállás majd később még egyszer előkerül, azt mondja Indián, hogy őt az extrém képi világ fogja meg, és az, ha tetszik neki a szám, a műfaj annyira nem érdekli. "A legrosszabb az, amikor egy nekünk érdektelen számból kell klipet készíteni, és sem a zenészeknek, sem menedzsmetjüknek nincs elképzelése, hogy mit szeretnének látni, ilyen munkát sokszor el sem vállalok. A legjobb pedig az, amikor tetszik az alapanyag, sugallja, hogy milyen képek illenek hozzá, és a zenekarnak is van elképzelése arról, hogy milyen klipet szeretne" - mondja. Szerinte az igazi művésznek mindig van egy víziója, amit ő aztán filmes formába tud önteni, és saját ötleteivel kiegészíteni, de persze abból is születhet jó videó, amit a-tól z-ig ő és stábja talál ki. Még egyfajta feladattal vannak problémái: amikor azzal az instrukcióval keresik meg, hogy valami trendit kéne csinálnia.
Az egyetlen magyar zenei tévének vannak csak arról pontos adatai, hogy mit, mennyien néznek, ezért állítólag, általában az ő segítségükkel dől el, miből készüljön videó. Az első klipet a szakma imidzsklipnek hívja, ennél dől el az arculat, amit jól be kell lőni, jelen esetben is ilyen készül. Abba, hogy mekkora legyen a költségvetés, természetesen a kiadó, és a zenekar, vagy legalábbis menedzsmentje is beleszól. Egy jó minőségű klip költségvetése egymillió forint körül van, de egyre több a példa arra, hogy akár már százezerből is forgatnak. Pedig a végeredmény nem költségvetésfüggő, jó klip kevés pénzből is készül, ha sok van, az csak nagyobb szabadságot ad az ötletelésnél, és több a technikai lehetőség.
A következő jelenetnél bárpulton vonagló lányok közelijeit veszik, a monitor és a lábak előtt gyűlnek a férfiak, minket szólít a kötelesség, és megkeressük a munka nélkül maradt, háttérben lazító Kontor Tamást, akinek ez lesz az első saját videója.
Kontor önmaga
Zenéjének, rockos-countrys stílusának megfelelően a zenész cowboynak öltözött. Nem tudjuk, hogy hétköznap is így jár-e, de biztos elgondolkodott, hogy szerencsés döntés Indiánnal dolgoznia. Azt mondja, nem volt számára kérdés, az album melyik számából készüljön az első klip, és az sem, hogy az miről szóljon. Tizenkét évig élt kocsmazenélésből, ez a korszak elmúlt, de szeretne ennek emléket állítani, tisztelegni a kis helyek előtt.
Amikor megjegyezzük, hogy ilyen táncoslányokat kevés kis élőzenés klubban látni, kiderül, hogy a klip végének vízió jellegű képeit veszik most éppen. "Egyébként egy nap a forgatás, nappal vidéken dolgoztunk, hattól éjfélig veszik fel a belsőket. Biztos azt gondolják, akik a tévében látják, hogy ez a legnagyobb buli, de közben fárasztó is rendesen - még úgy is, hogy most saját magamat kell alakítanom, ami nem nehéz feladat" - meséli. Írt egy forgatókönyv-vázlatot, amit Indiánnal együtt dolgoztak ki. A közös munka annak ellenére jól megy, hogy csak ennek kapcsán ismerték meg egymást személyesen.