Tévék a végeken

Milyen állat a közösségi tévé? Leginkább öszvér: kereskedelmi és közszolgálati, civil és önkormányzati, politikától független és függő egyszerre. A közösségi televíziók erősen kötődnek az adott önkormányzathoz, mely általában tulajdonosuk, és szinte kivétel nélkül az egyik legfontosabb finanszírozójuk - ennek megfelelően szerencsés és ügyes az a tévé, mely egyformán bírja a jobbos és balos érzelmű nézők rokonszenvét. Valójában kereskedelmi médiumok, melyek bevételeikből élnek - de a reklámozók nem a helyi agrárműsor után, hanem inkább a Mónika show szünetében hirdetnek.

A 82 tagú HTOE azon kívül, hogy képviseli tagjai érdekét, képez, és versenyezteti a tévék munkáit, a finanszírozásban is megpróbál részt vállalni. Tőlük is lehet reklámidőt vásárolni, mely természetesen sokkal olcsóbb, mint ha valaki egyenként keresné meg a csatornákat, de annyira, úgy tűnik, mégsem, hogy tóduljanak a multik. Tartalom szolgáltatásáról, megosztásáról és persze a reklámfelületről is szól a Hálózat Televízió, de az igazi persze az lenne, ha igazi hálózatba lennének kötve a tévék a végeken.

Hosszú évek óta álmodnak az adók egy olyan kábeles vagy üvegszálas kapcsolatról, mely lehetővé tenné, hogy a műsorok egy központba fussanak be és ott szerkeszthetők legyenek. Ezt a célt a Hálózat Televízió is kitűzte maga elé, és a később alakult Régió Média egyik fő terve is ez volt. Ami máig nem valósult meg, viszont a csatornák reklámidejével ez a vállalkozás is kereskedik, érdekesség, hogy tagjai és a konkurencia ügyfelei között nagy az átfedés.

A közösségi televíziók ugyan nonprofit alapon működnek, de valójában kereskedelmi médiumok, melyek bevételeikből élnek. Ugyanakkor közszolgálati feladatokat látnak el, hiszen ezek jelentik a legfőbb forrást a helyi események, az önkormányzatok munkájával kapcsolatban, miközben az országgyűlési és önkormányzati választások egyik legfontosabb felületét jelentik. Egyesületüknek ezért az egyik legfontosabb célja, hogy állami forrásokhoz juttassa tagjait, csakhogy ez kimaradt anno a médiatörvényből.

Széles Tamás elmondása szerint nem kellenek nagy összegek ahhoz, hogy a helyi tévék finanszírozása stabil legyen. Egy néhány éve készült felmérés szerint az önkormányzatok évente mintegy kétmilliárd forinttal támogatják összesen ezen csatornákat, ha minden városi forint mellé ötven fillért vagy a színházakhoz hasonlóan egy másik forintot tenne az állam, akkor nem jelentene problémát a fennmaradás.

Négyévente fontos

És a függetlenség? A városi televíziókkal kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, hogy nem válnak-e az aktuális önkormányzati testület szócsövévé. Mert mindegy, hogy írott vagy elektronikus sajtó, ha az önkormányzat támogatja, nagy a kísértés, hogy a tartalomba is beleszóljon. Bölcsesség és önuralom szükséges, hogy elsősorban tájékoztatásra és ne reklámfelületként használják azt, ami közel áll hozzájuk.

A HTOE elnöke szerint érdekes, hogy helyi és országos politikusoknak is fontossá válik négyévente, kampányidőszakban a közösségi televíziózás, de ahogy bekerülnek a parlamentbe, mintha elfeledkeznének róluk. Segítség híján maguknak kell azért lobbizniuk, hogy az őket érintő döntéseknél megfelelő pozícióba kerüljenek: az épp aktuális kérdés a digitális átállás.