Megvan az új bálvány

Míg Magyarországon már csak régi emlék a Caramel-Palcsó csata, az Egyesült Államok folyamatos Idol-lázban ég. Az USA-ban tegnap este már a hetedik alkalommal választottak Idolt, ráadásul idén egy igen meglepő győztest. A nagydöntő kapcsán annak jártunk utána, mitől mások (jobbak?) ők, mint a magyar Megasztár.

Az American Idol eredetijének ötlete egy angol tévémogul fejéből pattant ki. Simon Fuller 2001-ben hozta létre a Pop Idol-t, amit egy év múlva átvitt az USA-ba és 2002. június 11-én megszületett a reality showk legnagyobb pénzkeltetője, az American Idol.

Az idén hetedik évadát taposó tehetségkutató még mindig olyan népszerű, hogy halálra ítél minden vele egyidőben futó konkurens műsort. Az American Idol kedveltségére jellemző, hogy amíg a sorozatok között legmenőbbnek számító Doktor House vagy a Helyszínelők részei is legfeljebb 20-23 millió amerikait kötnek le, egy-egy Idol-döntőt 30-35 millióan néznek. A beérkezett szavazatok száma pedig számunkra szinte felfoghatatlan: 50 millió, sőt a végső fináléban 70-80 millió sms és telefonhívás érkezik. (Az Egyesült Államok lakossága 300 millió.) Mindezt úgy érik el, hogy a műsorvezető Ryan Seacrestnek nem kell ötpercenként elmondania, hogy a néző milyen lakást, autót, nyaralást nyerhet, ha szavaz - ugyanis Amerikában úgy is 50 millióan szavaznak, ha ezzel semmit nem nyernek azon kívül, hogy úgy érzik, beleszólhatnak a végeredménybe.

Kedd esti láz

Kedd este főműsoridőben a heti döntők mennek, szerda este pedig a kiszavazást és annak körítését izgulhatják végig a nézők. Nem tévedés, míg Európában szombat esti programnak számítanak az énekes-táncos showműsorok, Amerikában inkább arra apellálnak a tévések, hogy így szerda és csütörtök reggel mindenki a show-ról beszél majd a munkahelyén. Míg a keddi egy órában a daloké a főszerep, szerdán az eredményhirdetés 10-15 percig húzható, így az egy órás műsoridőbe sok töltelék belefér - közös dalok, egy-egy világsztár (pl. Chris Brown, Leona Lewis, Natasha Bedingfield vagy a Maroon 5) fellépése vagy az előző hat szezon egy-egy énekesének visszatérése.

Letölthető dalok a netről

Bár 2009-től a szerdai kiszavazóshow hosszát fél órára csökkentik, a nézettségi és szavazási számadatok garantálják, hogy a FOX csatorna egyhamar nem mond le az aranytojást tojó tyúkról, hosszú-hosszú évekig lesznek még idolok. Főleg manapság, amikor az internetes letöltések miatt a kiadóknak és előadóknak a CD eladásokból származó bevételek elmaradása miatt új utakat kell keresniük. Az American Idol ebben is úttörő: idén szövetségre léptek az iTunes-szal, ahonnan az élő adást követően napokon belül, 99 centért legálisan letölhetőek a versenydalok.

David Cook

Azonban nem a tévében elhangzott másfél perces, élő verziót veszik fel, hanem a még versenyben lévő énekeseket minden héten beküldik egy profi hangstúdióba, hogy felénekeljék az aktuális számukat. A stúdióverzió mellett az idei év másik nagy újítása, hogy most először a versenyzők hangszeren kísérhették önmagukat, ami a gyakorlatban általában zongorát vagy gitárt jelentett.

Irdatlan bevételek

A 30 milliós nézőtábor miatt az American Idol heti döntőiben megszokottnak számít, hogy világsztárok segítik a versenyzők felkészülését. A musical héten például Andrew Lloyd Webber látta el tanácsokkal saját műveivel kapcsolatban a leendő bálványokat, és izgulta végig a helyszínen, vajon elég jól éneklik-e a dalait. Webberen kívül kapott egy hetet Neil Diamond, Dolly Parton és Mariah Carey is - és ha már besegítettek, reklámozták az éppen akkor megjelenő lemezeiket is. Sőt, idén először a műsor engedélyt kapott, hogy a Lennon-McCartney dalkönyvből válogassanak, Paul McCartney azonban nem volt jelen személyesen.

Cook U2-t énekel

A zene és az énekesek reklámozása mellett a műsor szponzorai is speciális figyelmet kapnak. Az iTunesról már írtunk, a zsűritagok előtt tornyosuló óriási Coca-Colás ibrikek láttán sem lehet kétségünk az italszponzor kilétéről, kreativitási nívódíjat azonban a harmadik nagy szponzor, a Ford érdemel. Minden szerdán, a kiszavazóshow egyik betétjeként mutatják be az aktuális Ford videót. A még versenyben lévő énekeseket minden héten elviszik klipet forgatni - az amerikai előválasztások apropóján voltak ők kampányoló politikusok, játszottak ők matadort és akcióhőst is, amikor az Ironman a mozikba került, és persze minden videoklipben Ford autók szolgáltak háttérül, kellékül.

A döntőben

Titkok, botrányok

Persze a pozitívumok mellett nem hagyhatjuk ki a botrányszagú sztorikat sem. Az idei szezon egyik férfi döntőséről, a 12. helyezett David Hernandezről például kiderült, hogy korábban egy nightklubban asztaltáncolt a főként urakból álló közönségnek - ruha nélkül. A legdögösebb hangú női énekesről, Carly Smithsonról pedig az tudódott ki, hogy korábban már volt lemezszerződése az MCA Records-szal leánykori nevén, Carly Hennessyként. Ez önmagában még nem lenne tilos, hisz egy kis kiadó vagy egy az előadó által saját költségen kiadott lemez egy akkora országban korántsem jelent ismertséget. A szabályok mindössze azt kötik ki, hogy érvényes lemezszerződése nem lehet, korábbi, lejárt igen. Carly esetében hírértéke annak volt, hogy az MCA lemezkiadó anno két millió dollárt költött Carly lemezének reklámozására és a korongból a hírek szerint 378 darab fogyott.

Sokat cikkeztek arról is, amikor az egyetlen női zsűritag, Paula Abdul azon a héten, amikor már csak öten voltak versenyben, és ezért már két dalt kellett énekelniük, az első kör után Jason Castro mindkét daláról elmondta a véleményét, úgy, hogy a második még el sem hangzott. Sokan ezt annak bizonyítékának tartották, hogy a zsűritagok előre megírt szöveget kapnak, sokkal valószínűbb azonban, hogy Paula a főpróbán hallotta mindkét dalt, és rá amúgy is a "szép, csábos zsűritag" szerepét osztották.