A mostanság küszködő NBC-ről kiderült, hogy ha úgy hozza a sors, mégis tud tízmillió néző fölötti nézettséget is produkálni, így a csatorna fejei szerették volna addig ütni a vasat, míg meleg, így alig pár hónappal az első széria befejezésével ismét csak beizzították az arénát, új gladiátorokat és versenyszámokat hoztak, mindenből jobbat, nagyobbat ígértek - azonban a nyári melegben egész meglepő módon megbukott az új szezon.
Úgy tűnik, hogy csak egynyári (vagyis egytéli) szórakozás: azonban folytatta hódító útját és csakhamar Anglia és Ausztrália is elkészítette saját verzióját, melyek az amerikaihoz hasonlatosan sikert arattak. Hogy más országokban is csak egyszer lesz-e ilyesféle, azt még nem tudni, de a nézői igények nyilvánvalónak tűnnek.
A sok netes videó alapján pedig igazából nem is csoda, hogy az amerikai (és angol és ausztrál) gladiátorok sikeresek, hiszen míg a Turandot-ból nem mindenki ismeri Kalaf áriáját és keletkezési körülményeit, addig egy pirosba és kékbe öltözött ember nagydarab hóhányók elleni küzdelmén nincs mit félreérteni vagy nem ismerni.
Az izomerő dominanciája már-már a küzdősportokkal egyenértékűvé teszi az American Gladiators-szerű műsorokat. Azt mondanunk sem kell, hogy nem sok sport él még a sportcsatornák műsorán kívül - elég csak a hazai kínálatra pillantani, ahol a profi boksz mellett az RTL Klub már próbálkozott hazai K1-es közvetítésekkel is, külföldön is hasonló népszerűségnek örvendenek az UFC-közvetítések, valamint az előre megírt forgatókönyvvel rendelkező, de épp ezért is hatalmas népszerűségnek örvendő pankrációközvetítések is.
A "kenyeret és cirkuszt a népnek"-elv azonban nem egyszerű vállalkozás és meglehetősen nagy díszletigényekkel rendelkezik, amit csak hatalmas arénákban lehet felállítani. Például az amerikai gladiátorok a második évadukra már nem a Sony egyik stúdiójában mentek ölre, hanem a 16 ezer férőhelyes Los Angeles Memorial Sports Arenában ahol régebben a Los Angeles Lakers, majd később a Los Angeles Clippers kosárlabdacsapata is játszotta NBA-mérkőzéseit.
Bár idehaza nincs múltja a Gladiátoroknak, és a reality-aspektust teljesen nélkülöző fizikai vetélkedőkre is jó pár éve nosztalgiával gondolunk vissza (lásd az ugyancsak felélesztett Játék határok nélkül), meglehet, hogy az efféle nemes versengéssel vegyített bohóckodásra az egyszerű néző is vevő lenne, bár a műsor lehetséges költségvonzata nem biztos, hogy a befektetést serkentené.