Tringer László

A depresszió-betegség kezelése

Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy minden először jelentkező depressziós beteget gondos kivizsgálásnak kell alávetni, mivel, mint láttuk, a tünetek mögött testi betegségek is meghúzódhatnak. Amennyiben ilyen kórképet találunk, természetesen annak kezelése az elsődleges. Ha például a depressziós tünetek hátterében időskori agyi keringési zavar áll, keringésjavító, vérnyomás-szabályozó gyógyszerek adása válik szükségessé.

A depresszió korszerű gyógykezelése biológiai és pszichoterápiás módszerek együttes alkalmazását jelenti.

Biológiai gyógymódok

A biológiai gyógymódok között a gyógyszereknek adunk elsődleges szerepet. Hazánkban minden korszerű antidepresszív készítmény rendelkezésre áll és támogatással rendelhető. Az legújabb szerek - bár drágábbak, mint a régebbiek - csak kevés mellékhatással rendelkeznek. Ennek eredménye, hogy a betegek a gyógyszert jobban tűrik, és szívesebben működnek együtt az orvossal. Vagyis a drágább gyógyszerrel való kezelés mégis olcsóbb az adófizetőnek: ugyanis a nem kezelt depresszió gazdasági következményei sokkal súlyosabbak. A London School of Economics számításai szerint a nem kezelt depresszió költségei 23-szorosát teszik ki a kezelés költségeinek! A depresszióban alkalmazott gyógyszerek hatása csak lassan, 2-4 hét alatt mutatkozik, addig legfeljebb az esetleges mellékhatások jelentkeznek. Rendkívül fontos ezért a beteg kellő felvilágosítása, nehogy idő előtt abbahagyja a gyógyszert arra hivatkozva, hogy nem használ. Gyakori, hogy a depresszióval együtt járó szorongás, nyugtalanság miatt átmenetileg nyugtató szereket, esetleg altatót is használunk.

Súlyos depressziók esetén az életet fenyegető testi leromlás következhet be azért, mert a beteg nem vesz magához ételt és italt - különösen, ha egyedül él. Máskor az öngyilkosság közvetlen veszélye áll fenn. Ilyen súlyos, kórházban kezelendő állapotokban nem várhatunk a gyógyszerek hatásának kifejlődésére, hanem elektrokonvulzív (elektrosokk) kezelést alkalmazunk, természetesen altatásban. Bár az emberek fejében sok előítélet kering e kezelési móddal szemben, meg kell mondanunk, hogy ez az egyik legveszélytelenebb és leghatásosabb eljárás, amely esetenként életmentő lehet.

Egyik utóbbi esetünkben bizonyosan az volt. A súlyos szívbetegségben szenvedő egyén depressziója olyan fokú nyugtalansággal járt együtt, hogy kimerüléses szívhaláltól kellett tartani. Az intenzív osztályon aneszteziológus együttműködésével végrehajtott kezelés gyors eredményt hozott: a beteg ma jól van, dolgozik.

Ritkábban egyéb biológiai gyógymódokra is sor kerül: ilyen például az alvásmegvonás vagy a fényterápia.

Pszichoedukáció

A depresszió gyógyszeres kezelésével párhuzamosan a beteggel lelkileg is foglalkozunk. Mindenekelőtt részletesen felvilágosítjuk a betegség mibenlétéről, a kezeléssel kapcsolatos gyakorlati tennivalókról, a várható kilátásokról. Tájékozódunk a betegségéről alkotott saját hipotézisei felől. A betegek ugyanis saját elképzelést alakítanak ki arról, mi vezethetett állapotuk kialakulásához. Gyakori, hogy környezetüket, családjukat, házastársukat okolják betegségük miatt. Ezért is fontos, hogy a beteget felvilágosítsuk a betegség valódi természetéről, s elképzeléseit a realitások felé közelítsük. Fokozatosan megtanítjuk arra, miként kell a betegséggel átmenetileg vagy akár egész életében együtt élnie úgy, hogy az életvitelét csak a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Ezt a sok időt igénylő információszolgáltatási folyamatot pszichoedukációnak is nevezzük. A kellő felvilágosítás elmaradása esetén számos tipikus hiba és terápiás zsákutca következik be - például a következők:

• A beteg megmarad a reménytelenség és kétségbeesés állapotában, és öngyilkosság felé sodródik.
• A betegségről alkotott hamis elképzeléseknek megfelelően hibás, nem egyszer a saját és családja életét is felforgató döntéseket hoz.
• Mivel a kezeléstől azonnali eredményt vár, csalódásában megszűnteti az orvossal való együttműködést.
• Rászokik a mellékesen alkalmazott nyugtatókra, altatókra, és gyógyszerfüggővé válik.
• A depresszió fennállását félreismerve betegségét továbbra is a testi tünetek alapján, testi betegségként kezelteti.
• Amennyiben a depresszió mellett tényleges testi betegség is fennáll, különösen gyakori, hogy a depresszió kezelését elhanyagolják.

A kezelés során a hozzátartozók bevonására is szükség van. A pszichoedukáció folyamatában ők is részt vesznek, hiszen alapvetően fontos, hogy a család is helyes képet alkosson a betegség mibenlétéről. Megfelelően alkalmazott felvilágosítással nagyon sok család depresszió miatti széthullását lehetne megelőzni.

Pszichoterápiák

A szorosabb értelemben vett pszichoterápia a depresszió típusának függvényében alakul. Amennyiben primer, döntően biológiai eredetű depresszióról van szó, a pszichológiai foglalkozás a depresszióra jellemző gondolkodási stílus korrekciójára irányulhat (kognitív terápia). Ennek hatása alatt a depresszió tünetei enyhülnek, visszatérő depresszió esetén a beteg könnyebben viseli az állapotával járó lelki terheket. A depresszió ugyanúgy visszatér, de könnyebben boldogulok vele - mondta egy orvos-betegem, amikor a korábbi terápia hasznáról kérdeztem.

Amennyiben a depresszió kialakulásában a személyiség struktúrájának jelentős szerepe van, úgy a személyiségre irányuló, különféle megközelítésű terápiákat alkalmazhatunk, amelyek megválasztásában az orvosnak vagy pszichológusnak a képzettsége is szerepet játszik.