Tringer László

III. A depresszió mint betegség: milyenek a depressziós betegek testi, magatartásbeli és lelki tünetei?

A depresszió tünetei

Orvosilag a depresszió diagnózisa meghatározott tünetek együttes előfordulása esetén állítható fel. A tüneteket a lelki működések tartományai szerint három csoportba soroljuk.

6. ábra

7. ábra

8. ábra

1) Testi (vegetatív) tünetek: alvászavar, fáradtság, étvágyzavar (csökkenés vagy ritkábban növekvés), fogyás (vagy hízás). Ezen kívül számos testi tünet fordulhat elő, amelyek az orvost megtéveszthetik, és testi betegség gyanúját kelthetik (6. ábra).

2) Magatartási tünetek, amelyek a környezet számára a legkorábbi figyelmeztető jelek: lehangoltság, koncentrációzavar, döntésképtelenség, aktivitáscsökkenés, munkaképtelenség, visszahúzódás, bezárkózás, a mozgások meglassulása, görnyedt testtartás, sajátos arckifejezés, öngyilkossági kijelentések, esetleg kísérlet (7. ábra). Jellemző a betegre az örömképesség és a humorérzék elvesztése.

3) Szubjektív, lelki tünetek: szomorúság, kedvetlenség, szorongás, félelem, aggodalom, reménytelenség, önleértékelés, önutálat, önvád, bűntudat, ellenségesség-érzés, halálvágy, öngyilkossági fantáziák (8. ábra).

A testi tünetek előtérbe kerülése esetén az orvos, sőt gyakran a beteg maga sem ismeri fel, hogy depresszióról van szó. Különféle kivizsgálások kezdődnek (a tüneteknek megfelelő szakorvosnál), esetleg téves diagnózisok születnek, és tévútra vezető kezelések következnek. 1983-ban A lelki beteg útjai és útvesztői címen egy tanulmányt tettem közzé, amelyben a fel nem ismert lelki betegek sorsát követem az egészségügy útvesztőiben. A 20 évvel ezelőtti megállapítások, ha nem is olyan súlyos mértékben, de sajnos még ma is érvényesek.

9. ábra

10. ábra

11. ábra

Amennyiben a viselkedésváltozás van előtérben, gyakori, hogy a környezet értetlenül, nemegyszer elutasítóan viszonyul a beteghez. A hozzátartozók erkölcsi, fegyelmi kérdésként kezelik az érthetetlen magatartásváltozást, és minduntalan azt hajtogatják, hogy "Szedd már össze magad!".

Elsősorban a szubjektív tünetek okozzák a nemritkán elviselhetetlen szenvedést. Súlyos depressziósok a legbrutálisabb öngyilkossági kísérletet is képesek végrehajtani, csak hogy szenvedéseiktől megszabaduljanak. Ha a depresszió elsősorban a szubjektív tünetek formájában jelenik meg, sokáig rejtve maradhat. Legfeljebb a közvetlen hozzátartozók észlelnek valami változást - elsősorban jó családi kapcsolatok esetén. Gyakori, hogy egy-egy "váratlan", érthetetlen öngyilkossági kísérlet után derül ki, hogy miről is van szó. Végzetes öngyilkosság esetén néha még akkor sem: "érthetetlen" önkezű halálnak mondják a történteket.