Elhunyt Szabó Árpád akadémikus

Nyolcvannyolc esztendős korában csütörtökön elhunyt Szabó Árpád akadémikus, a nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas professzor évtizedeken át az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársaként, majd a tudománytörténeti intézet tudományos tanácsa elnökeként dolgozott.

Az életútját felidéző ismertető szerint a világszerte elismert, nagy tudású, lebilincselő előadóként is tisztelt professzort több külföldi tudományos társaság és akadémia választotta tagjai sorába, több egyetem pedig díszdoktori oklevéllel tüntette ki. A klasszika-filológiai, ezen belül a homéroszi kor irodalma, Periklész kora, Szophoklész tragédiái, valamint az ókori matematika és csillagászat vizsgálata állt kutatásai középpontjában, s e témakörökben a XX. század legkiválóbb tudósainak egyike volt.

Könyveit számos nyelvre lefordították. A magyar olvasók is megismerhették az Aranygyapjú, A trójai háború, a Homérosz, a Hellász hősei, a Szophoklész tragédiái, a Róma jellemei, az Antik természettudomány, A görög matematika kibontakozásai, valamint a Bevezetés a filozófiába című munkáit, és még jó néhány alapművét, külföldön pedig az ókori matematika, az ókori csillagászat és a csillagászati földrajz történetének legkorszerűbb, legátfogóbb és legelfogadottabb művei kötődnek a nevéhez. Ő volt az "Existentia" című folyóirat alapító főszerkesztője.

Szabó Árpád elismertségét az is igazolja, hogy az ókori görögség tudományos gondolkodását feltáró kutatásait a Görög Tudományos Akadémia jelentette meg, s ugyanez mondható el a rómaiak és Róma vonatkozásában is - írja az intézet.

Egykoron a debreceni tudományegyetemen, később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Református Egyetemen tartott előadásokat. A Magyar Televízióban korábban a Gólyavári esték adásaiban, később a Tudóra-ban, néhány hónappal ezelőtt pedig a Millenniumi mesék sorozatban csodálhatták meg az idős kort alkotó ereje teljében megélő tudós gondolatait - olvasható az intézet megemlékezésében.