A BBC szerint az egyik legrégebbi zápor "kövületét" találta meg Chirananda De indiai geológus saját hazájában. Az ősi esőcseppek ütötte apró, három-öt milliméter átmérőjű kráterek egy hullámos homokkő-felszínen láthatók. Az ősi esőzés idején a kőzet anyaga még laza homok volt.
A kráterek kör alakja arra utal, hogy az esőcseppek közel függőlegesen hullottak le. A kráterek fosszilizálódása azt jelzi, hogy akkoriban nem voltak gyakoriak az esők ezen a területen, s nem mosták el az előzőek nyomait.