Demográfiai válságban az EU

Mi jellemzi az unió népesedési folyamatait? Ha egy szóban akarunk válaszolni: elöregedő társadalom.

Az 1960-as évek közepétől a születések száma hirtelen csökkenni kezdett, s ez a fejlemény az élettartam meghosszabbításáért folytatott küzdelemben elért eredményekkel együtt a népességen belül az öregek arányának növekedéséhez vezetett. Paradox módon a korábbiakban termékeny, sokgyerekes családmodellel jellemzhető déli országokban (Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália) esett vissza a legjobban a termékenység: ebben valószínűleg a vallásosság csökkenése is fontos szerepet játszhatott.

Egyébként a születések számának csökkenése a fejlett országokban az utóbbi évtizedekben általános jelenségnek számít. A csökkenés egybeesik a fogamzásgátló tabletták elterjedésével, valamint a nők növekvő munkavállalásával, az életszínvonal növekedésével és a család intézményének válságával.

1998-ban 4,2 millió élveszületést regisztráltak az EU tagországaiban, szemben az 1958-as 5,8 millióval. Az általános, csökkenő tendencián belül persze vannak eltérések: tulajdonképpen négy különböző minta figyelhető meg az Európai Unióban

1. Az északi államokban (Svédország, Dánia, Finnország és Írország) a születések számának csökkenésének általános trendje az 1980-as évek végén megfordult, s azóta itt ismét növekedés tapasztalható.
2. Az unió "középső" részén lévő országokban (Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Franciaország és Luxemburg) 1975 óta a mutatók valamivel a növekedést jelző (azaz a lakosságszám emelkedéséhez szükséges) 2,1-es szint alatt fluktuálnak.
3. A harmadik csoportot Németország és Ausztria alkotja, ahol már évtizedek óta igen alacsony, 1,4-1,6 között ingadozik az egy nőre jutó születések száma.
4. S végül itt vannak a déli országok, ahol a születésszám csökkenése később indult el, de még ma sem stabilizálódott a helyzet: e régióban jelenleg 1,1-1,4-es a mutató.

Növekvő élettartam

1960 óta a születéskor várható átlagos élettartam - néhány kivételtől és átmeneti visszaesésektől eltekintve - világszerte növekvőben van. Korábban a fejlett országokban ez a gyors fejlődés elsősorban a gyermekhalálozás csökkenésének volt köszönhető. Ma viszont a növekedés inkább abból ered, hogy a hatvan éven felülieknél a két vezető halálok, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések megelőzése és kezelése jelentősen javult.

Bár az életkilátások mindkét nemnél jobbak, mint korábban, a nők átlagéletkora az unióban így is hat évvel magasabb, mint a férfiaké. Egyébként érdekes módon a születéskor várható átlagos élettartam nem áll egyenes arányban a jóléttel: a gazdagabb (magasabb egy főre jutó hazai össztermékű) országokban nem feltétlenül magasabb ez a mutató.

A migrációs egyenleg átmeneti kivételekkel - az 1965, illetve az 1980 körüli időszakokról van szó - az elmúlt 40 évben szinte mindig pozitív volt az Európai Unió területén, azaz többen vándoroltak be, mint ahányan távoztak.

A csatlakozásra váró országok közül azonban öt országban haladta meg a kivándorlók száma a bevándorlókét, s a negatív egyenleg kiemelkedően nagynak bizonyult a Cseh Köztársaságban (4,7 ezrelék) és Lettországban (2 ezrelék).

Átlagéletkor

Az uniós átlagéletkor 1960 és 1995 között csak négy évvel, 32-ről 36 évre növekedett, de a jelenleg előrejelzett trendek szerint 2025-re az átlagos EU-állampolgár már 45 éves lesz: ez egyértelműen az elöregedési tendenciát bizonyítja.

Az unión belül Írországnak van rendkívül fiatal népessége, a lakosság mintegy 35 százaléka 20 éven aluli, míg például Németországban ugyanez az adat 21,5 százalék. A 60 éven felüliek aránya Írországban a legalacsonyabb (15,3 százalék), míg a legmagasabb mutatót - 22,2 százalékot - Nagy-Britanniában mértek a statisztikusok.

Néhány adat hazánkról (forrás: KSH)

A népesség száma, ezer	10 175
Népsűrűség, fő/km2	109,4
Férfiak aránya, %	47,5
Nők aránya, %	52,5
Ezer férfira jutó nő	1104
A népességből, %
a gyermekkorúak (0-14) aránya	16,3
a középkorúak (15-59) aránya	63,1
az időskorúak (60 felett) aránya	20,6
A népességből (%)
Ezer lakosra jutó élveszületés, 2001.évi adat	9,5
Ezer lakosra jutó halálozás, 2001. évi adat	13,0
Ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás, 2001. évi adat	8,1