Az őssejtek felhasználhatósága hamarosan valósággá válik

Vágólapra másolva!
Falus András immunológus, a Mindentudás Egyeteme előadója volt a Társalgó vendége. A professzor úrtól többek között megtudhattuk, hogyan lett immunológussá, vagy hogy milyen kilátásai lehetnek egy biológus hallgatónak és a SARS-vírusnak.
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo]Azt szeretném kérdezni, hogy itthon képeznek-e már genomikai/bioinformatikai szakembereket? (bili_gec)
- Minden most indult, nem csak Magyarországon, hanem az USA-tól kezdve Japánig mindenhol. A genomika/bioinformatika első tankönyveit most adják ki (az első amerikai tankönyv magyar fordítása még idén megjelenik), és óriási lendülettel halad az Európai Unió ilyen irányú oktatási programja.

Mint biológus hallgató érdekelne, hogy könnyű-e ma az egyetem elvégzése után sejtbiológusként elhelyezkedni itthon? (mycho_)
- Jó kérdés. Ma már a felsőoktatás nem aszerint képez hallgatókat, amit a vélt vagy valós szükséglet diktál. Ez egyre inkább nagyfokú versenyhelyzetet teremt, jövő évtől kezdve az európai konkurencia is hatni fog az elhelyezkedési lehetőségekre. Mindenesetre egyre több ipari létesítmény (pl. gyógyszergyár) ismeri fel, hogy a biológusok nagy része magasan képzett, jó szakember.

Mesélne nekünk arról, hogyan lesz valakiből immunológus? Mikor döntötte el, hogy ezzel akar foglalkozni? Mi irányította erre a pályára? (cool)
- Az immunrendszer a szervezet "rendőrsége". Elképesztő ötletességgel harcol a "körmönfont ellenségek" (fertőzés, ráksejtek) ellen. Egyetemista koromban hallgatni kezdtem Gergely János előadásait, amelyek lenyűgözők voltak. Ekkor "pecsételődött" meg sorsom, és a sejtbiológia, géntudományok mellett az immunológia vált a kedvencemmé.

Ön híve a génkezelt termékeknek? Önnek mi a véleménye azokról, akik ellenzik? (hakapepsi)
- A génmódosított tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek körül nagy hőfokkal sistereg a vita. Személyes véleményem az, hogy sokkal több hisztéria övezi ezt a kérdést, mint amennyi valós veszélyt hordoz magában. Úgy gondolom, hogy az emberiség egész kultúrtörténete során növényeket, állatokat nemesített, azaz géneket kevert. A molekuláris genetika ugyanezt pontosabban, célzottabban képes elvégezni. Természetesen minden genetikai beavatkozás szigorú, nemzetközi megállapodásokon alapuló ellenőrzésnek kell, hogy tárgya legyen. Mégis az a gyanúm, hogy az ellenzők oldalán is kőkemény üzleti érdekek motiválják a véleményeket.

Professzor úr, Magyarországon már alkalmazzák azokat a diagnosztikai módszereket, amelyekről az előadásában beszélt? (protein53)
- Részben igen, a globalizáció pozitív hatásai e tekintetben érvényesülnek már. Nem is lehet másképp, európaiságunk kötelez bennünket, hogy hasonló diagnosztikai eljárásokkal szűrjük ki a betegségeket, mint a többi országban.

Ön szerint a SARS ügyet túllihegte a média (kiüresedett az iraki konfliktus), vagy inkább csak szerencsénk volt? (esquimaux)
- Nem tudom, de elképzelhetőnek tartom a túlzott reakciót. Mindenesetre az a torontói nyugdíjas, aki nem mer kimenni vásárolni, bizonyára másként gondolja.

Falus András: Köszönöm a kérdéseket! Talán a legfontosabb üzenet az, hogy új korszakba léptünk, ma már egyidejűleg az összes emberi gén vizsgálható, nagyon megnőtt a személyre szabott gyógyítás lehetősége, és sokkal több ember férhet hozzá a tudomány eredményeihez, mint eddig. Mégis tudnunk kell, hogy az új eredmények vadonatúj jogi, etikai, és világnézeti kérdések sokaságát vetik fel. Ezekre is válaszolnunk kell, fogunk is és együtt örülhetünk az emberi intellektus óriási sikerének, a genomikának.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről