Friss francia adatok azt is tükrözik, hogy az idősek közül sokan magányosak és szegények. Ezzel együtt - valószínűleg anyagi okokból - viszonylag alacsony az idősotthonban lakók aránya, kevesebb, mint 5 százalék.
Az Európai Uniónak jelentős fejtörést okoz az idősek méltó öregkorának biztosítása, miközben a növekvő átlagéletkor gazdasági nehézségeket is felvet. Szinte minden EU-tagországban - Franciaországban is - napirenden van és meglehetősen sürgetőnek tűnik a nyugdíjreform, amely nélkül egyes tagállamokban veszélybe kerülhet a gazdasági stabilitás is.
A legújabb statisztikák szerint az EU-tagországokban folyamatosan nő az átlagos életkor és a várható élettartam is. Erre számíthatnak Kelet- és Közép-Európa országai is. Lengyelországban például a prognózisok szerint az elkövetkező 50 év alatt az átlagéletkor 35-ről 49 évre nő majd, Magyarországon pedig 38-ról 50-re.
A legmagasabb várható élettartammal büszkélkedni tudó Franciaországban, az Európai Unió második legnépesebb országában 12 ezer állami és magánintézményben 479 ezer időskorú ember él. A gondozottak egyötöde (91 ezer fő) 85 éves vagy annál is korosabb. Az augusztus eleji szokatlan hőségben elhunytak 82 százaléka tartozott ez utóbbi korcsoportba. A francia nyugdíjasotthonok átlagában 10 lakóra 4 főnyi személyzet jut, ami fele vagy harmada a szomszédos Nagy-Britanniában és Németországban, illetve - nem EU-tag - Svájcban biztosított létszámnak. Nehezen vitatható, hogy a hónap első felében bekövetkezett humanitárius katasztrófa részben a gondozói állomány elégtelenségével függ össze.