A 60 évnél idősebb franciák elsöprő többsége, 11 és fél millió ember otthonában él, egyharmaduk teljesen egyedül. A segítségre szoruló, magukat alacsony jövedelemből fenntartó időseknél az önálló élet vállalásában nyilvánvalóan jelentős szerepet játszanak az anyagiak: sokan nem képesek megfizetni a nyugdíjasotthoni ellátás és az orvosi felügyelet költségeit. A francia átlagnyugdíj összege havi bruttó 1126 euró (kevéssel több, mint 290 ezer forint), tehát nem éri el a minimálbér (havi 1215 euró, azaz mintegy 315 ezer forint) szintjét sem.
A magányos öregek mintegy négyötöde nő. Ez nem különösebben meglepő annak ismeretében, hogy a várható élettartam tekintetében a francia nők viszik a pálmát, a 81,4 évre számított EU-átlaggal szemben egy francia nő nagy biztonsággal tervezhet legalább 83 évre (és a férfiak is kicsivel az EU-átlag - 75,3 - fölött vannak, 75,5 évig élnek). Az erősebb nem képviselőit várhatóan 8 évvel túlélő, de aktív korukban alacsonyabb keresetekkel rendelkező nők átlagnyugdíja havi 848 euró (hozzávetőleg 220 ezer forint), a férfiaknak havonta átlagosan 1461 eurót (mintegy 380 ezer forint) visz ki a postás.
A két nem életszínvonala közötti különbség - egyedülálló idős emberek esetében - az életút végén csaknem 40 százalékos eltérést mutat. A kisnyugdíjasok közül 670 ezer személy (az összes nyugdíjas 5,5 százaléka) szorul havonta állami kiegészítő támogatásra. Az országban mindazonáltal jelenleg folyik a nyugdíjrendszer reformjának vitája, amelynek nyomán a rendszert 2008-tól mélyrehatóan átalakítják. Ennek nyomán várhatóan javul a kisnyugdíjasok helyzete, de enyhül az állami költségvetésre nehezedő nyomás is, mert több évvel növelik például a teljes nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettség időtartamát.