Influenza: a régi ellenség

Tömeges elterjedése és magas halálozási aránya ellenére a 20. század elejéig nem számított a legsúlyosabb kórok közé, csak az 1918-19-es, világviszonylatban 40 millió ember halálát okozó spanyolnátha-hullám után figyeltek fel veszélyességére.

Az influenzaszerű betegséget először Krisztus előtt 412-ben írták le. Az elnevezés a latin "befolyásolni" szóból ered. A tudósok évszázadok óta háborút viselnek az influenza ellen, de minthogy ez a ravasz vírus szezonról szezonra változik, mindig sikerült egy lépéssel előbbre járnia. Az emberi közösségeket világszerte mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból nagymértékben befolyásoló kór természetét évről évre sikerül egy kicsit jobban megérteni a tudósoknak.

Bár a kellemetlen tünetekkel, lázzal és súlyos szövődményekkel járó influenzajárványok egészen az ókortól kezdve végigkísérték az emberiséget, a kórokozó változékonysága miatt nehéz kinyomozni pontos eredetét. Elbeszélésekből tudjuk, hogy Athén lakosságát Kr. e. 430-ban, Nagy Károly seregét Kr. u. 876-ban verte le lábáról a kór, de majd minden században és kontinensen felütötte a fejét, formálta a történelem alakulását. Az első feljegyzett nagy járvány 1580-ban volt, amely végigsöpört Afrikán és Európán, de ezreket ölt meg 1647-ben is, amikor a Karib-tengertől indult pusztító útjára Új-Anglia felé.

Jelentősebb pandémiát - világjárványt - az 1729-1730; 1732-1733; 1781-1782; 1830-1831; 1833 és az 1889-1890-es években okozott. Utóbbi, kiindulási helyéről orosz náthának elnevezett volt az első világjárvány, melyről részletes adatok állnak a kutatók rendelkezésére.

Tömeges elterjedése és magas halálozási aránya ellenére a 20. század elejéig nem számított a legsúlyosabb kórok közé, csak az 1918-19-es, világviszonylatban 40 millió ember halálát okozó spanyolnátha-hullám után figyeltek fel veszélyességére.