Az amerikai allergiás és fertőző betegségek nemzeti intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) kutatói arról számolnak be, hogy az általuk kifejlesztett védőoltás a kísérleti állatok (egerek) tüdejében az eredeti milliomod-részére csökkentette a vírusszintet.
A vakcina DNS-alapú, azaz a vírus örökítő-anyagának (DNS-ének) egy kis részletét tartalmazza, s ez váltja ki az immunrendszer reakcióját. A DNS-részlet a vírus egyik olyan burokfehérjéjét kódolja, amely szerepet játszik a megtámadott sejtekbe való belépésében. Más vakcina-kísérletek során a teljes - legyengített vagy elölt - vírussal próbálkoztak.
A vakcina hatására a szervezet saját sejtjei a vírusfehérjéhez hasonló fehérjéket kezdenek gyártani. Ennek következtében az immunrendszer aktiválódik, elpusztítja ezeket a fehérjéket, de a folyamat során keletkező memóriasejtek megjegyzik a fehérje jellemzőit, és valódi támadás esetén már azonnal akcióba lépnek ellene, ezáltal pedig a vírus ellen.
A kísérleti egerekben a vírusok száma egymilliószor kevesebb volt a kezelés után, mint azokban az állatokban, amelyek nem kaptak oltást. Sikerült kimutatni a fehérjék ellen termelődött antitesteket is. A kutatók a Nature legfrissebb számában közölték eredményeiket, s reményeik szerint rövidesen megkezdődhetnek a klinikai próbák.
A WHO adatai szerint 2002 novembere és 2003 júliusa között 8098 ember fertőződött meg a súlyos akut légúti szindrómát előidéző kórokozóval, amely minden bizonnyal álatokról került át az emberre. A betegség 774 áldozatot szedett.