Az első teljesen mesterséges szív engedélyezése

A műszívek és a bal szívkamra működését támogató eszközök már most is képesek rá, hogy akár öt évvel is meghosszabbítsák a betegek életét. A szakértők szerint - az újabb fejlesztések sikerétől függően - ez a szám a duplájára is nőhet.

Forrás: MTI

Ez az a pont, ahol segítséget nyújtanak a teljesen mesterséges szívek. A már említett CardioWest elnevezésű szerkezet, amelyet sebészeti úton ültetnek be a szív kamráiba, egy félig merev tokból áll, amely két kamrát tartalmaz. Mindkét kamrában rugalmas válaszfal van, amely a kamrákon belül két kisebb üreget különít el egymástól. Az egyik üreg, miután megtelt a szívpitvarból származó vérrel, kipumpálja az erekbe, azt követően, hogy a másik kamrába levegő jut azokon a csövecskéken keresztül, amelyek egy nagyobb külső egységhez csatlakoznak. A klinikai próbák során egy év alatt a szívátültetésre váró betegek túlélési ideje kétszeresére nőtt azokhoz képest, akik nem kaptak műszívet.

A betegeknek átlagosan 79 napra ültették be a szerkezetet, ezután életminőségük - Barney Clarkéval ellentétben - jelentős mértékben javult. Két héttel azután, hogy megkapták a műszívet, hatvan százalékuk akár harminc méternél messzebbre is elsétált, annak ellenére, hogy közben folyamatosan kapcsolatban kellett maradniuk a külső egységgel.

A további tervek között szerepel, hogy még jobban tökéletesítsék a beültethető műszíveket. A CardioWest esetében például a fertőzés veszélye csökkenthető lenne, ha a vért pumpáló csövecskéket egy poliészterből készült rostszerű bevonattal látnák el. A csövek környezetében lévő szövetek így belenőhetnek a bevonat rostjaiba, egyfajta védőburkot képezve, ami megakadályozná a kórokozók bejutását a szervezetbe.

Más cégek, például a pennsylvaniai Arrow International of Reading, olyan szerkezeteket fejlesztett ki, amelyek drótok nélkül kapcsolódnak a külvilághoz, csökkentve ezzel a fertőzés veszélyét és növelve a beteg mozgásterét. A kardiológusoknak azonban még valószínűleg várniuk kell egy darabig, amíg a legsúlyosabb esetektől eltekintve a többi betegnek is javasolhatják majd a mesterséges szívek beültetését. Gerson Rosenberg, a pennsylvaniai egyetem professzora szerint a műszívek és a bal szívkamra működését támogató eszközök már most is képesek rá, hogy akár öt évvel is meghosszabbítsák a betegek életét. Szerinte - az újabb fejlesztések sikerétől függően - ez a szám még a duplájára is nőhet.

Illyés András