Azon, hogy érdemes-e bármibe is befektetni egy időzített geológiai bombán, valószínűleg nem nagyon gondolkoznak azok a befektetők, akik minden bizonnyal rövidtávon is hasznot remélnek Európa legrettegettebb tűzhányójának végsőkig történő kihasználásából. Persze az elképzelések és tettek közül azért néhányat a bizonytalan jövőkép ellenére is üdvözölve fogadhatunk. Ilyen például a Vezúv Nemzeti Park és a helyi szervezetek tavalyi év végén kötött megállapodása, miszerint a vulkán kráterét, útjait, műemlékeit és korábbi lávafolyásait ezentúl kizárólagos joggal a nemzeti park veszi gondozásába, mivel a korábbi tulajdonviszonyi problémák kiküszöbölésével csak így valósulhat meg a vulkán infrastruktúrájának rendbehozatala és fejlesztése.
Buszok a kalderában
A park vezetése nem kisebb célt tűzött maga elé, mint azt, hogy a helyi turizmus központjává, vagyis az eddigieknél sokkal vonzóbbá teszi a tűzhányót. Amilcare Troiano elnök szerint ez csakis úgy érhető el, hogy a helyi adtottságoknak megfelelően fejlesztik a vidék gazdaságát.
A legelső feladatok között szerepel, hogy rendbe hozzák a park ösvényeit, a természetvédelmi területen található településekhez vezető utakat és nem utolsó sorban a történelmi nevezetességeket. A két legfontosabb útvonalat Herkulaneumból és Boscorealeból nyitják a Vezúv felé. A vulkán mintegy 1100 hektáros területét szeretnék valódi zöldövezetté formálni (ami ugyebár egy működő vulkánon nem is annyira magától értetődő), ahol a turisták nemcsak gyalogosan kirándulhatnak, hanem lóháton is, és ha kedvük tartja, kulturált környezetben meg is pihenhetnek.
A Vezúvra való feljutási lehetőséget Boscoreale felől 24 fős környezetbarát járatokkal kívánják biztosítani a turisták számára, jóllehet környezetvédelmi megfontolásokból ilyen módon naponta csak száz ember juthatna fel a kráter pereméig, az eddigi több ezres tömeggel ellentétben. Ha nem is ily radikális módon, de valóban időszerű korlátozásokat bevezetni a hegyre özönlő töméntelen gépjárműforgalomban.
A főbb utakon kívül még - összesen kilenc ösvényen - kb. 54 km-nyi út lesz bejárható a vulkánon, amelyek egy helyen, a Valle del Infernóban (az egykori kalderaperem és a jelenlegi vulkáni kúp közötti völgyben) találkoznak. A nemzeti park idegenforgalmát az alsóbb régiókban kívánják összpontosítani. Ennek érdekében a vidék eddig elhagyatott vendéglőit helyrehozzák, ahol helyi ételkülönlegességekkel ismerkedhetnek az ide látogatók, némelyben pedig kiállításokat és egyéb kulturális eseményeket is szerveznek. Az elképzelések szerint a felső parkolót (ameddig jelenleg autóval eljuthatunk) az itt található éttermekkel és üzletekkel együtt átalakítják. Itt, ezer méteres magasságban a mediterrán térség leggyönyörűbb teraszát kívánják létrehozni, ahol európai szintű szolgáltatásokat vehetnek igénybe a turisták.
A fejlesztések csúcspontját jelentheti az a beruházás, ami révén 50 év után ismét visszatér a vonat a Vezúvra, amely elektromos és gumikerekű lesz, hogy elkerüljék a zajszennyezést. A szerelvény Herkuláneumból indul, és a korábbi felvonó 850 méteren lévő alsó állomásáig közlekedik majd. A vasútvonalnak - hacsak a Vezúv közbe nem szól - 2010-re kell elkészülnie. Hossza 5 km lesz, a teljes utat 10 perc alatt teszi meg és egyszerre 450 utast lesz képes szállítani.
A nagyszabású tervek megvalósításához a Vezúv Nemzeti Park több mint 60 millió eurót kapott az olasz környezetvédelmi minisztériumtól, az Európai Uniótól és különböző helyi szervezetektől.
A lakosság elszivárog
Érdekes ellentmondás, hogy miközben a turistákat a vulkánra csalogatják, a helyi lakosság szép lassan elköltözik. 2003 őszén született egy határozat, mely a Nápoly vonzáskörzetében lévő 18 település lakosait arra ösztönzi, hogy biztonságosabb helyre költözzenek. Nos, az elmúlt másfél év alatt bebizonyosodott, hogy a kezdeményezést a lakosok pozitívan fogadták. A Vezúv veszélyeztetett területeit lassan, de biztosan elhagyják az ott lakók. A határozat kedvező fogadtatásában minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a családok 30 ezer eurós támogatást kapnak, amelyből új házat vehetnek vagy építtethetnek. Ezt a lehetőséget eddig majdnem 6000 család, vagyis közel húszezer fő használta ki.
Noha még legalább 1000-1500 jelentkezést várnak, az első reakciók így is kedvezőek és arra utalnak, hogy megváltozott az emberek hozzáállása. Míg eddig a sorsban és a vulkán jó szándékában bíztak, most saját kezükbe vehetik az irányítást. Persze valószínű, hogy az emberek maradásának fő oka eddig sem a közömbösség, hanem a pénzhiány volt.
A döntéshozók a kitelepítési "hercehurcát" arra is szeretnék felhasználni, hogy ismét lakottá tegyenek a Vezúvtól már biztonságos távolságban lévő, de kihalóban lévő településeket. Ezt az a lehetőség is segíti, hogy költözések fejében kapott támogatásokat az elhagyott házak felújítására is felhasználhatják. A költözők minden segítséget megkapnak, hogy az újonnan lakottá tett falvakban létrejöjjön a megfelelő kulturális-szociális infrastruktúra.
Érdi-Krausz Erika - Lieber Tamás