Csúcstechnológia a beszédképtelenekért

A Budapesten működő Segítő Kommunikációs Módszertani Központ célja az értelmileg ép, de máskülönben halmozottan sérült gyermekek és fiatalok fejlesztése. A növendékeknek leghumánabb képességük, a beszéd sincs birtokukban, és súlyos mozgáskorlátozottságuk miatt a süketnéma jelbeszédet sem tudják alkalmazni.

Hatalmas előrelépést jelentenek az olyan eszközök, amelyek által - bár közvetett módon - a beszédképtelenek hangos beszéddel is ki tudják fejezni magukat. Érezhetjük, mekkora a jelentősége ennek. Hiszen a közlés fő csatornája az emberek számára a verbalitás. Akinek ez nincs birtokában, azt óhatatlanul háttérbe szorítják: kevésbé vannak rá tekintettel; nem kérik ki véleményét; végső soron könnyen úgy tesznek, mintha ott sem volna. Amint azonban - még ha egy eszköz segítségével is - "hangot ad" gondolatainak, érzéseinek, akaratának, éppúgy magára tudja irányítani a figyelmet, mint beszélő társai.

A hangadó gépek között vannak egyszerűbbek, például egy-, két- vagy négygombos kommunikátorok, amelyek rámondott üzeneteket szólaltatnak meg. Ezek fontos lépést jelentenek a későbbi számítógép-használat felé, miközben választani és dönteni is tanítanak. E "low tech" eszközök tehát nélkülözhetetlenek a beszédképtelenek oktatásának kezdetén. A számítógéphez vezető út sokszor nem egyszerű, és több évre is szükség lehet - nem beszélve számos pedagógus rendkívüli odafigyelést és empátiát követelő munkájáról -, amíg a gyermek képessé válik a szövegszerkesztő használatára, önállóan bonyolíthatja levelezését vagy töltheti le kedvenc zenéit az Internetről. Egy magyar és egy japán fejlesztés összeházasításával pedig az is lehetővé vált, hogy egy súlyosan mozgáskorlátozott és beszédképtelen ember is úgy fogadja vendégét, mint ép társai: kimenjen elé, üdvözölje és szobájába vezesse...

Fejegér szólaltatja meg a robotkutyát

A Japánból érkezett robotkutya, Aibo - magyarul: a "közvetítő" - lenyűgözően természethű mozgásaival akár érzelmek kifejezésére is képes. Távvezérléssel rendeltetési helyére küldhető, ahol a kívánt mozgásokat hajtja végre, például leül, feláll, lefekszik, integet, és a neki küldött üzeneteket hangosan kimondja.

Aibo egy beszédképtelen, mozgáskorlátozott gyerek szándékát közvetítve például vendéget is fogadhat. A gyerek számítógépen ad parancsot a robotnak: szaladjon a vendég elé, üdvözölje őt farkcsóválva, integetve, hangosan köszöntve, majd irányítsa a szobájába. A gyerek a monitoron azt is láthatja, ahogy a vendég közeledik a kutya felé: a kutya ugyanis - az orrába szerelt kamera segítségével - a látványt folyamatosan átküldi a számítógépbe. E távkommunikáció drót nélkül, interneten keresztül zajlik le.

Nagyon sok mozgáskorlátozott gyerek és felnőtt nem tud a kezével gépelni vagy számítógépes egeret használni. Sokan közülük ugyanakkor fejük mozgásával mégis képesek lehetnek szöveget szerkeszteni, internetezni és persze robotkutyát vezérelni.

A számítógép fejjel való irányítását az úgynevezett fejegér teszi lehetővé, amelyet Lőrincz András és kutatócsoportja (ELTE TTK Információs Rendszerek Tanszék) fejlesztett ki, és amelyet sikerrel teszteltek 2003.-tól 2005.-ig a Segítő Kommunikációs Módszertani Központ növendékein. A fejegér lényegében egy képfeldolgozó rendszer, amely webkamerán keresztül követi nyomon az arc bizonyos, jól elkülöníthető pontjainak mozgását. Ilyen pontok leginkább a szem és az orr körül találhatók. A szoftver az adott pontok érzékelt mozgásait kurzormozgásokká alakítja át.

A kutatócsoport azzal is gondolt, hogy a súlyosan mozgáskorlátozottak számára nem könnyű a fejegér használatának megtanulása, mivel igen erősen kell összpontosítaniuk, ha fejük mozgását kontrollálni akarják. A tanuláshoz ezért különféle, a fejegérrel játszható játékokat találtak ki, amelyek elég egyszerűek ahhoz, hogy sikerélményt biztosítsanak, mégis elég érdekesek ahhoz, hogy a figyelmet - főleg a gyerekekét - lekössék.