Carey Lisse (Johns Hopkins University) és kollégái a Centaurus csillagképben, tőlünk 430 fényéve lévő HD 113766A jelű fiatal, kb. 10 millió éves csillagot vizsgálták a Spitzer infravörös űrteleszkóppal. A HD 113766 rendszer két Napunkhoz hasonló, annál valamivel nagyobb tömegű és magasabb hőmérsékletű csillagot tartalmaz. Közülük az A jelű körül egy gázban szegény porkorong található, amelyben planéták születhetnek jelenleg, avagy már ki is alakultak. Érdekes módon társa körül nincs ilyen anyagkorong.
A HD 113766A korongjában az anyag a csillagtól 0,4 és 6 CSE közötti távolság között a legsűrűbb (1 CSE átlagos Föld-Nap távolságot, 150 millió km-t jelöl). Ha tehát a porgyűrűt a Naprendszerbe helyeznénk, a Merkúr és a Jupiter között húzódna A korongban egykor sokkal több gáz lehetett, de az mára vagy a rendszerben született gázbolygókba épült be, vagy a csillag erős csillagszele söpörte ki a porszemcsék közötti térből.
A porgyűrűben alig mutatkozott vízjég, könnyen lebomló szerves anyagot, továbbá karbonátszemcséket sem azonosítottak. Ezek az összetevők a bolygókeletkezés elején gyakoriak, a Naprendszerben pedig ma az üstökösmagok anyagában találhatók - mint azt a Deep Impact-szonda becsapódásakor kirepült törmelékben is megfigyelték.
A Spitzernek az infravörös tartományban végzett megfigyelései alapján a csillag körüli gyűrű anyaga már jobban átalakult, mint amilyen a korong kezdeti állapotában lehetett, egyes összetevők ezért hiányoznak belőle. Ugyanakkor néhány megfigyelés (pl. a sok vas-szulfid ásvány) alapján elképzelhető, hogy bár megindult az anyag összeállása, nagybolyogók még nem születtek, csak kisebb bolygócsírák - ezek ütközéséi termelik újra a port. Mindent összevetve a gyűrű anyaga jó úton halad a bolygók végső kialakulása felé.
Fantáziarajz a születő bolygók környezetéről. A kép nagyméretű változatának letöltése (JPL, NASA)
A mellékelt fantáziarajzon a kettőscsillag látható, amelynek az előtérben mutatkozó komponense körül észlelték a poranyagot - jobbra fent pedig a kísérőcsillag figyelhető meg, halványabb, sárgás objektumként. Középen barna gyűrűként ábrázolták a poranyagot, amelyből elméletileg a Földhöz hasonló planéták is születhetnek. A távolabbi, világosabb gyűrű a rendszerben szintén megjelenő jeges anyag helyzetét mutatja.
A gyűrű a csillag ún. Lakhatósági Zónájában található. Ez egy elméleti régió, amelyben egy Földünkhöz hasonló planéta felszínén stabilan előfordulhat a folyékony víz. A modellek alapján a következő néhány millió évben jó eséllyel keletkeznek a gyűrűben a Földhöz hasonló anyagú és helyzetű planéták. Az itt található anyag mennyisége durva közelítés alapján elegendő lenne legalább egy Marshoz hasonló tömegű égitest kialakulásához.
A Naprendszeren kívüli planéták keletkezéséről és eddig megismert jellemzőikről az Asztrobiológia kurzus II. részében olvashatók további információk.