Az első színes kép a Merkúrról

A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-űrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült első színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérője is működött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.

A sarki jég nyomában

Egy korábbi, földi radarmegfigyelés alapján merült fel a lehetőség, hogy a Merkúr mély, sarki krátereiben vízjég halmozódhatott fel. A pólus környéki kráterekbe nem világít be a Nap, ezért ott állandóan alacsony hőmérséklet uralkodik. Emiatt vízmolekulák csapódhatnak ki a felszínre, például amikor egy-egy üstökösmag ütközik a bolygónak, és az elpárolgó anyagából származó molekulák a hideg kráterekbe tévednek.

A Merkúr körül majd poláris pályán keringő Messenger egyik fontos kutatási területe ennek a jégnek a keresése lesz. Ha sikerül megfigyelni, milyen formában található ott az anyag, azzal talán közelebb jutunk annak megértéséhez, hogy Holdunkon is előfordulhatnak-e hasonló vízjéglerakódások. (A Hold esetében eddig erről egymásnak ellentmondó megfigyelések láttak napvilágot.)

A bolygó kráterezett sarkvidéki területe a déli féltekén (NASA, JHUAPL, Carnagie)

A fenti képen az MDIS kamera felvétele látható a Merkúr déli poláris térségéről, amely 98 perccel a legnagyobb közelség után, a bolygótól közel 33 ezer kilométerről készült. A felvétel nagyobb része a Merkúr eddig ismeretlen oldalát ábrázolja. Érdemes megfigyelni, hogy a képen jobbról érkező napsugarak miatt a fiatal és mély kráterek balra eső megvilágított fala igen világos árnyalatot mutat.

A január 14-i elhaladás fontos eseményei a Merkúr északi pólusa fölül nézve (NASA, JHUAPL, Carnagie)

A januári közelítés során nyert eredményeket a következő hetekben folyamatosan hozzák majd nyilvánosságra. Újabb felvételek október 6-a környékén várhatók, ekkor halad el a szonda másodszor a Merkúr mellett.

Európa is a Merkúrhoz készül

Európa a Beppi Colombo nevű szondát küldi majd a Merkúrhoz. A programhoz keretében január 18-án az ESA (Európai Űrügynökség) és az Astrium űripari cég együttműködési szerződést írt alá. A megállapodás értelmében az Astrium készíti az MTM (Mercury Transfer Module) nevű egységet, amely a szondapárt a belső bolygóhoz juttatja.

A Beppi Colombo küldetés ugyanis két szondát tartalmaz: az európai MPO (Mercury Planetary Orbiter) és a japán MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) nevű űreszközöket. A 665 millió euró összköltségvetésű program során a hagyományos kémiai meghajtás és a hintamanőverek mellett az ionmeghajtás is szerephez jut, amelyek révén a 2013-ban startoló szondapáros 2019-re érkezik céljához.

Fantáziarajz a Beppi Colombo két egységéről a Merkúr körüli pályán (ESA)