Föltérképezték a kacsacsőrű emlős génjeit
Ajánlat: A kacsacsőrű emlős genomja éppoly különleges, mint maga az állat
Egy amerikai vezetésű nemzetközi tudóscsoportnak sikerült megszekvenálnia a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlősnek (Ornithorhynchus anatinus) a genomját, azaz a teljes örökítő állományát. A kacsacsőrű emlős részben madár, részben hüllő, részben emlős küllemű, és a genomjában is föllelhetők az ezekre az állatokra jellemző sajátosságok.
A kacsacsőrű emlős nagyjából 2,2 milliárd bázispárból álló genomjának mérete hozzávetőleg kétharmada az emberi genoménak, és - a többi gerinceséhez hasonlóan - körülbelül 18 500 gént tartalmaz. Az állatnak 52 kromoszómája van, beleértve a szokatlan számú, semmilyen más emlősnél és madárnál nem jellemző 10 darab ivari kromoszómát is. A kutatókat meglepetésként érte, hogy a kacsacsőrű emlős X kromoszómái inkább a madarak Z ivari kromoszómájához hasonlítanak, és teljesen különböznek a többi emlős klasszikus X ivari kromoszómájától. Ugyanakkor más, nem ivari kromoszómák az egér X ivari kromoszómájára hasonlítanak. Mindezek alapján a modern, méhlepényes emlősök ivari kromoszómái (és az ivart meghatározó, az Y kromoszómán található Sry-gén) csak azután alakultak ki, hogy a kolakások leváltak a törzsfán, vagyis jóval később, mint azt eddig gondolták.
Meghatározták a Derby-kenguru genomszekvenciáját
Ajánlat: Feltérképezték, de kihalhat a kenguru
A kenguru genomjában - az oposszuméhoz hasonlóan - nagyjából 20 000 gén található. Ez nagyjából megfelel az emberi genomot alkotó gének számának, a gének azonban kevesebb számú, de nagyobb kromoszómákon helyezkednek el, mint az emberekben. "Valójában a humán genom nagy darabjai ott foglalnak helyet a kenguru genomjában" - állítják a kutatók.
A kenguruk fontos modellállatként szolgálnak az emberi fejlődés és szaporodás alaposabb megértéséhez, mivel nagyon rövid vemhesség után jönnek világra, és fejlődésük zöme az erszényben zajlik, ahol viszonylag könnyen megfigyelhetők a különböző élettani és biokémiai folyamatok.
Egy másik vizsgálat viszont rossz hírt hozott a kenguruk számára. A globális felmelegedés miatt kipusztulhatnak képviselőik. Két Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés 48 százalékkal, hatfokos emelkedés pedig 96 százalékkal csökkentené a kenguruk élőhelyének nagyságát.
Aggasztó sors vár az emlősökre Az emlősök helyzetének felmérése a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által végzett globális vizsgálat része, amelyben a világ fenyegetett fajait gyűjtik össze. A mostani fölmérés 188 emlősfajt helyezett a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Ezek közé tartozik például az ibériai vagy párduchiúz (Lynx pardinus), amelynek vadon élő állományát 84-143 felnőtt egyedre becsülik. Egyes fajokról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de a kutatók a kihalással fenyegetett emlősfajok arányát 21-36% közé teszik. Az emlősöket fenyegető veszélyek közül kiemelkedik az erdőirtás, az élőhelyek elvesztése és a vadászat. Új veszélyek is megjelentek, ilyen például az egyre fokozódó környezetszennyezés. A legdrámaibb a helyzet Délkelet-Ázsiában, ahol a főemlősfajok 79%-át fenyegeti a kipusztulás. |