Lebukott állatok - az élővilág leleplezései 2008-ban

Komplett biológiai fegyvertár a fenyőszúban, 12 pohár bor egy éjszaka alatt, élőhely egy bányában két és fél kilométerrel a földfelszín alatt - ritka és szélsőséges viselkedésformák, váratlan allűrök, megdöbbentő jelenetek. 2008-ban az élővilág számtalan eddig nem ismert arca tárult elénk, rég nyomaveszett élőlények bukkantak elő, különös együttélések lepleződtek le.

Zombi-hernyó és vudu-darazsak

Az élősködő és gazdaállatának viszonya intim kapcsolat. A parazita a gazdaegyeden vagy benne éli le életének egy fontos szakaszát, vagy épp egész életét - ilyenek például az állatokon vagy bennük élősködő tetvek és bélférgek. Ez az együttélés gyakran csökkenti a gazdaegyed szaporodási esélyeit, sőt annak megbetegedését vagy pusztulását is okozza. A rovarok között nagy számban találunk parazita fajokat, mint például a fürkészlegyek, fürkészdarazsak - ezek gazdaállatai jellemzően a növényevő rovarok.

Darázsbábokat védelmező hernyó elűzi a betolakodót

Ajánlat: Zombit találtak az állatvilágban

Az már korábban ismert volt, hogy a parazita jelenléte látványos változásokat okozhat a gazdaegyed viselkedésében. Ezek némelyike a gazdaállat, mások a paraziták továbbterjedését, túlélését szolgálják. Arra viszont, hogy a gazdaegyed manipulálása nem véletlenszerű, hogy a gazdaállat élősködők által befolyásolt viselkedése egyértelműen a parazita túlélését szolgálja, csak most született meggyőző bizonyíték. Az emberi szemmel nézve hátborzongató együttélést a Brazil Állami Egyetem munkatársai figyelték meg. Egy hernyó, amely saját testével táplálta a benne élősködő, testnedvein hízó darázslárvákat, azok kikelte után valóságos zombivá válik: ahelyett, hogy miután megszabadult élősködőitől élelem után nézve továbbállna, a hernyó a bábok mellett marad, és elszántan védelmezi őket a rájuk nézve veszélyes, támadó rovaroktól. A hernyó élete megdöbbentő módon épp akkor ér véget, amikor a bábokból előbújnak a kifejlett darazsak.

A jelenség legvalószínűbb magyarázata, hogy nem minden lárva hagyja el a gazdaállat testét. Néhány továbbra is bent marad. Valószínű, hogy ezek rákapcsolódnak a hernyó központi idegrendszerére, és így manipulálják annak viselkedését. A hernyóban maradt lárvák vele együtt pusztulnak el anélkül, hogy kifejlődnének.

A fenyőszú biológiai fegyvertára

A különböző fajok egyetlen gazdaszervezetben való együttélése akár a gazdaállat javára is válhat. Ilyen, az emberi gyógyászat számára is nagy haszonnal kecsegtető együttélést fedeztek föl egy az USA déli államai, Mexikó és Dél-Amerika északi erdeit pusztító rovart vizsgálva a Wisconsin-Madison Egyetem biológusai.

Ajánlat: Szúban, fában orvosság - komplett biológiai fegyvertárra leltek egy fenyőszú testében

Amint a Dendroctonus frontalis nevű fenyőszú végigrágja magát a fakéreg alatti járatain, szervezetében két "barátot" és egy "ellenséget" is hordoz. A szú testében élő segítője egy gombafaj, amelyből az állat a járatokban telepeket "ültet" - ez a gomba lesz lárváinak táplálékforrása. A szú testén azonban egy állat is utazik: egy apró atka, amely szintén saját, a lárváinak táplálékul szolgáló gombát tenyészt. A szút azonban egy másik, testében élő szövetséges is segíti: egy az Actinomyces nemzetséghez tartozó baktérium.

Mielőtt lerakná petéit, a nőstény szú előkészíti a peterakás helyszínét: a területet beoltja a szervezetében hordozott gombával és a baktériummal. A lárvái számára táplálékul szolgáló gomba igen lassan növekszik, szemben a már említett atkával szimbiózisban együtt élő gombával, ami önmagában az atka gombájának elterjedését jelentené a szúé rovására. Itt lép működésbe a szú második társa, a baktérium, az általa előállított antibiotikum ugyanis gátolja az atka-gomba terjedését, de a szúlárvák táplálékául szolgáló gombában nem tesz kárt, így azok szaporodhatnak el a peték számára kijelölt területen. Az öt faj e rendkívül összetett együttélésének feltérképezése épp ezen antibiotikum miatt hozhat jelentős gyógyászati eredményt. A mycangimycinnek elnevezett gombaölő antibiotikum ugyanis eddig ismeretlen volt az orvostudomány számára.

Zombicsigák Kaliforniában

Forrás: USGS

Akár egy horrorfilm forgatókönyve is lehetne az a jelenség, amelyet az amerikai Carpinteria sós mocsaras természetvédelmi területén figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem kutatói: egy élősködő valóságos pokollá teszi egy csiga életét. Ráadásul a paraziták olyan nagy tömegben vannak jelen a területen, hogy szervesanyag-tömegük az itt élő nagyobb testű állatokéval vetekszik.

A Csendes-óceán kaliforniai partjainál található mocsarakban élő trematodák, vagyis élősködő szívóférgek (mételyek) köztigazdája a Cerithidea californica nevű kaliforniai csigafaj. A férgek petéi a csigákban kelnek ki, életük első szakaszát a csiga testében töltik, majd később, innen kikelve átkerülnek egy másik állatba - kagylóba, rákba, halba vagy madárba-, és az lesz végső gazdájuk. Mielőtt azonban erre sor kerülne, a kikelő lárvák a puhatestűeket saját tenyésztelepeikké változtatják. Kívülről nem látszik a fertőzés, valójában azonban a férgek megsemmisítik a csigák szaporítószerveit, így azok mindennemű szexuális érdeklődésüket elveszítik. A csiga ettől kezdve már nem saját, hanem az élősködő szaporodásának szolgálatában áll.

Ajánlat: Zombicsigákat figyeltek meg Kaliforniában