Hol tart a tudomány 2020-ban?

Ahogy egyre több genetikai kockázati tényezőt azonosítanak, úgy növekszik majd az érdeklődés az embriószelekciós lehetőségek iránt. A gyógyszerfejlesztés tovább globalizálódik, és senki sem fog meglepődni egy kínai tulajdonban lévő nagy, multinacionális gyógyszergyár felbukkanásán. Az új gyógyszerek egy része egészen komplex rendszer lesz: például érzékelik a közelben lévő tumort, ahová befúrják magukat és kibocsátják hatóanyagaikat. Nagy előrelépés várható a bennünk élő, az egészségünket alapvetően befolyásoló baktériumközösség kutatásában is. A Nature összeállítása a következő tíz év tudományos tendenciáiról.

Metabolomika

A metabolomika tudományterülete a kis molekulatömegű anyagok változásait méri a szervezetben, hálózatos vagy rendszerbiológiai szemlélettel. Más szóval, a szakemberek a sejtekben lezajló anyagcsere-folyamatok egyedi "kémiai ujjlenyomatait" azonosítják (ezek az anyagcseretermékek tekinthetőek a génkifejeződés végtermékeinek, ezt foglalja össze a "metabolom" szó).

A Nature-nek Jeremy K. Nicholson, a londoni Imperial College professzora nyilatkozott a 2020-ig tartó időszakról.

Az anyagcsere-folyamatok kémiai ujjlenyomatainak elemzése már most is jelentős szerepre tett szert a személyre szabott gyógyászati módszerek kialakításában. Ez különösen a daganatos betegségek új kezelési módszereinek kifejlesztésére igaz. A kutatók megértették, hogy az emberi szervezet egyfajta "szuperorganizmusnak" tekinthető, hiszen több velünk együtt elő faj genetikai állományát is magunkkal hordozzuk (lásd a mikrobiomról szóló korábbi részt). A velünk élő mikroorganizmusok mind befolyásolják az élettani folyamatainkat, amire jó példa a saját génjeink működése és a beleinkben élő mikrobák aktivitása közötti kapcsolat. Ide tartozik a táplálkozásunk - ezzel szintén módosítható a bélbaktériumok működése - vagy más, a környezetünkből származó stresszhatások. Fontos, hogy az anyagcsere során keletkező végtermékek közvetlenül is befolyásolhatják a betegségekre való érzékenységünket.

Nicholson szerint a következő években egyértelműen a bél mikrobái élveznek majd elsőséget a metabolomikai kutatásokban. Sok kórkép - fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, elhízás, cukorbetegség és egyes autoimmun betegségek - kialakulását befolyásolja alapvetően, hogy anyagcsere-folyamataink milyen viszonyban vannak a bélbaktériumokkal. Az említett betegségek mind összekapcsolhatóak a bél gyenge egészségi állapotával és az ott élő mikrobiális közösségek egyensúlyának felborulásával. "2020-ra a személyre szabott gyógyászat művelői nyomon követhetik majd bélmikrobáink anyagcsere-aktivitását, és az is lehetséges, és be is tudunk majd avatkozni ezekbe a folyamatokba. Az anyagcsere-folyamatainkról szerzett adatok matematikai modellekkel történő értelmezése pedig abban segíthet, hogy jobban megértsük az egyes betegségek terjedési mintázatait. További lehetőségként itt is felmerül, hogy új gyógyszer-, illetve a táplálkozásunkkal módosítható célpontokat keressünk a szervezetünkben" - írja Nicholson.

Kapcsolódó cikkek:

Az emésztéshez nem a bélbaktériumok, hanem a génjeik kellenek

Bélrendszerünk első kolonizálói: csecsemők bélflórájának kialakulását vizsgálták