A Titanic elsüllyedését túlélő utasokra sötét égbolt borul a film vége felé. Neil deGrasse Tyson amerikai csillagász arra hívta fel a rendező, James Cameron figyelmét, hogy az égitestek ilyen formában nem mutatkozhattak az égen.
A szakember e-mailje nyomán James Cameron újraforgatta a Titanic 3D egyik részét. A szakmai tanács és további konzultációk nyomán kialakították a megfelelő csillagos hátteret, és a hajó elsüllyedésének éjszakai jelenetét ennek megfelelően változtatták meg. A héten világszerte a mozikba kerülő háromdimenziós filmváltozat már a javított égboltot mutatja. Ez volt az egyetlen nagyobb technikai változtatás, amelyet az eredeti Titanic produkción végrehajtottak.
A Titanic közel száz éve, 1912. április 15-én hajnalban süllyedt el. A Hold ekkor az újholdfázis közelében volt, ezért keskeny sarlóként láthatták a keleti látóhatár felett a túlélők a hajnali órákban. A filmben ennél a jelenetnél korábban a Vénusz is társult a Holdhoz - talán a látvány kedvéért -, azonban a javított változatban a bolygó már nem szerepel.
Az elsüllyedés előtt este viszont látványos volt az égbolt a naplemente után: nyugaton a Vénusz ragyogott alacsonyan a látóhatár felett, -3,3 magnitúdós fényességgel. Nem messze tőle +0,4 magnitúdós Szaturnusz látszott, magasabban pedig a +1,6 magnitúdós Marsot is azonosítani lehetett. A három bolygó közel egy vonalba rendeződött az égen, kirajzolva az égi ekliptikát, a Naprendszernek a fősíkját. Az égbolt a beszámolók alapján kifejezetten tiszta, csillagokkal telehintett, a tenger pedig nyugodt volt a tragédia előestéjén.
A Titanic katasztrófájának centenáriumára készülve a National Geographic soha nem látott fotókat jelentetett meg a víz alatt fekvő roncsról.