Szerdán újabb pazar fotókat közölt a NASA a Marsról. Megjött az első színes kép a landolás közben készített videóból, íme:
A kép nagyobb méretű változata
A felvétel valóban igen jó minőségű, szépen látszik az éppen levált, zuhanó hőpajzs és a Gale-kráter aljzatán húzódó sötét homokdűne-mező. Jó lesz majd megnézni ebben a minőségben a teljes videót, amelynek 297 képkockája a landolás utolsó 2,5 percét mutatja. A videó első, még kevésbé részletes verziója ebben a cikkünkben látható.
Egy másik szerdai kép sem kevésbé izgalmas. A Curiosity árnyékán jól látszik, hogy sikerült felállítani azt az árbocot, amelyen a főkamerák helyezkednek el. Íme:
Hogy a képeket értelmezni tudjuk, emlékezzünk vissza a rover szerkezetére és a kamerákra:
A fenti szürkeárnyalatos képet még nem a főkamerák, hanem az egyik navigációs kamera készítette, de már ezen is szembetűnő a minőség javulása az elmúlt napokban látott fotókhoz képest, amelyeket még a robotkar kamerája, illetve a veszélyelkerülő kamerák készítettek (lásd őket az ábrán).
És egy valóban szenzációs kép a jobb oldali navigációs kamerától, amelyen először láthatók részletesebben a Gale-kráter peremét alkotó hegyvonulatok:
A kép nagyobb méretű változata
A következő napokban - valószínűleg már csütörtökön - ennél is egyre jobb képeket kapunk: először valószínűleg a navigációs kamerák fotózzák körbe a rover környezetét (360 fokos, szürkeárnyalatos körpanorámát készítve a leszállóhelyről), majd a főkamera-rendszer lefotózza a roveren elhelyezett kalibrációs célpontját, végül pedig elkezdi a nagyfelbontású és színes panorámaképek rögzítését.
Az eddigi képek is a felfedezés izgalmát nyújtották
A leszállóhelyről már az eddigi felvételek alapján is kaptunk fontos információkat. A veszélyelkerülő kamerák felvételein kezd alakot ölteni a rover környezete: tisztán látható az 5500 méter magas Aeolis-hegy (más néven Mount Sharp). Egy másik bolygó hegye - erre kapaszkodik fel majd a Curiosity. A felvétel azt is érzékelteti, hogy milyen képeket várhatunk a következő napokban a főkameráktól. (Bár kedden megjött az első színes tájkép, ezt még a robotkar kamerája készítette, amelyet nem erre terveztek.)
A háttérben a Mount Sharp, előtte egy sötét homokdűne-mező húzódik, előtérben a rover árnyéka és kerekei. Jól láthatók a kisebb-nagyobb törmelékdarabok a felszínen. A kép nagyobb méretű változata
Egy fantáziakép is segít a fentiek értelmezésében
Minden látszik felülről is
A Mars körül keringő, a Curiosity adatainak a Földre való továbbításában is közreműködő űrszonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) kitűnő felbontású kamerájával "elcsípte" az éppen ejtőernyőző leszállóegységet augusztus 6-án:
A Mars-járó ejtőernyős ereszkedése 340 kilométeres távolságból, az MRO szondáról fotózva. A kép nagyobb változata
A felvétel helyi időben 15 óra körül mutatja a táj felett ereszkedő szondát, amikor az körülbelü 3 kilométerre volt a felszíntől. A képen még az ernyő szerkezete és a légköri belépőegység is jól látszik (részletek korábbi cikkünkben).
Az MRO később a leszállóegység lezuhant alkotórészeit is lefényképezte:
A Mars Reconnaissance Orbiter nevű amerikai keringőegység 39 centiméter/pixel felbontású, kedden este közölt képei alapján úgy tűnik, hogy az ereszkedés során levált darabok közül a hővédő pajzs csapódott be legmesszebbre a rovertől: kb. 1200 méter távolságban helyezkedik el délkeleti irányban. A fékezőernyő és a hátsó védőburkolat megközelítéséhez még feleennyit sem kellene gurulnia a járműnek, az égi daru pedig mintegy 650 méterre található északnyugat felé. A küldetés során azonban nem tervezik a levált darabok meglátogatását, mert az felesleges kockázatot jelentene a Curiosity számára. Ezek a - leszállást bemutató animációkban is szereplő - részegységek jól felismerhetők az MRO-felvétel alábbi, kinagyított részletein (tovbábbi képek és információ szerdai cikkünkben).
Kezdődhet a műsor
"A NASA eddigi teljesítménye imponáló, sehol nem érzek bakit benne" - mondja Almár Iván űrkutató-csillagász. Valóban: a landolás tökéletesen a tervek szerint zajlott, és a Curiosity kitűnő állapotban, ideális helyen, majdnem teljesen egyenesen állva várakozik a Curiosity a Mars felszínén. A rovernek mind a tíz műszere üzemel. "A Mars Pathfinder 1997-es landolása óta szisztematikusan fejlődő programmal kutatja a NASA a Marsot. Most, hogy egyesítették egy mozgó felszíni jármű és egy laboratórium előnyeit, új minőségben folytatódik a kutatás, és a jövőben is ez lehet az irány" - mondja Almár Iván.
Nézzünk körbe a Curiosity leszállóhelyén, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben! Ha továbbra is minden az eddigiekhez hasonló olajozottsággal működik, akkor pár napon belül igazi képeken is láthatjuk az alábbi animáció fantáziaképeit:
Az eddigi adatok alapján a rover közel 10 kilométer távolságra van a fő célpont, a nagy üledékes hegy (Aeolis Mons vagy Mount Sharp) lábától. Ezt a távolságot egy ember két óra gyaloglással megtenné, a robotnak azonban közel fél év vagy még több idő kell majd ehhez, mert közben sok érdekes célpont elemzését is elvégzi majd. A fő cél annak tisztázása, hogy létezhetett-e, esetleg létezhet-e élet a Marson.
"Optimista vagyok a tudományos program megvalósítását illetően, és az előzőekhez hasonlóan szerintem a Curiosity is tovább fog működni, mint az alapküldetésként tervezett egy marsi, azaz körülbelül két földi év" - mondja Almár.