Nem lehet játszani az új orosz atomreaktorral

Az oroszok szuperbiztonságosnak tartják új atomreaktorukat, a MIR-1200-at, ezt ajánlják majd Paksra is, darabonként 5 milliárd euróért. Számos új biztonsági fejlesztés mellett az új reaktor magától letilt, ha valaki veszélyes parancsot adna neki.

Csütörtökön bemutatták a legújabb orosz atomreaktort, a MIR-1200-at (Modernised International Reactor) Magyarországon. A bemutatót a paksi atomerőmű bővítésére is pályázó orosz állami konszern, a Roszatom szervezte.

A MIR-1200 az úgynevezett nyomottvizes (VVER) reaktorok legújabb képviselője. Az oroszok több mint 40 éve gyártanak nyomottvizes reaktorokat, ilyenek működnek Pakson is (4 darab VVER-440/213 típusú reaktor). Az együttesen kb. 2000 Megawatt elektromos összteljesítményű paksi reaktorok még 2. generációs változatok, a MIR-1200 azonban már a 3+ kategóriába tartozik. Teljesítménye 1200 Megawatt, és elődeinél jóval több biztonsági megoldást tartalmaz.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A jelenlegi paksi reaktorok nagyobb teljesítményű, biztonságosabb változatát ajánlják az oroszok

Olvadékcsapda és hidrogénelvonó rendszer

A bemutatón Gyenyisz Kolcsinszkij, a reaktort tervező Szenpétervári Atomenergiaprojekt főmérnöke elmondta: az egyik fő biztonsági fejlesztés az úgynevezett olvadékcsapda. Ez egy nagy acéltartály, amely a zárt reaktortérben, közvetlenül a rektortartály alatt helyezkedik el, és annak esetleges megolvadása esetén felfogja az olvadékot. A benne lévő kompozitanyag - amelynek tulajdonságairól nem adtak információkat - megakadályozza, hogy az olvadékban új magreakciók induljanak be (azaz nem engedi egy helyi kritikus tömeg kialakulását). Az esetleges balesetnél így összegyűjtött olvadék nem kerülhet ki a környezetbe, sőt a hűtésére használt víz sem. Jelenleg egyetlen olvadékcsapdás reaktor üzemel a világon, a kínai tianwani erőmű, ahol az új reaktortípus (pontosabban annak egy 1000 MW-os változata) átesett a nemzetközi engedélyeztetési eljáráson.

Egy másik fontos biztonsági megoldás a hidrogénelvonó rendszer. Ez egy esetleges balesetnél felszabaduló hidrogéngázt vonja ki az épületekből, így nem lehet olyan robbanás, mint Fukusimában. Kolcsinszkij szerint ha a japán erőműben is ilyen biztonsági megoldások lettek volna, nem következik be a tragédia, a környezet szennyezése.

További biztonsági elemek az esetlegesen keletkező többlethő automatikus, emberi beavatkozás nélküli elvezetése, illetve elektromos üzemzavar esetén az áramellátás azonnali biztosítása. A reaktort körülvevő kettős falú beton konténment egy repülőgép becsapódását is kibírja, illetve egy 9-es erejű földrengésnek vagy egy cunaminak is ellenáll.

A Roszatom már csak a MIR-1200-asokat kínálja a piacon (a korábbi nyomottvizes reaktorokat már nem), és 2030-ig 80 ilyen reaktor építésének megkezdését tervezi szerte a világban. Két orosz (a Leningrádi 2-es és a Kalinyingrád megyei Balti) erőműbe, illetve egy új fehérorosz erőműbe már biztosan ilyenek kerülnek, és a cseh temerini erőmű bővítésére kiírt tenderen is versenyben van a konszern ezzel a típussal. Paks tervezett bővítése esetén is MIR-1200-asokkal fognak pályázni, de ezt a tendert még nem írták ki.

Forrás: Wikimedia

A Leningrádi 2-es atomerőműben MIR-1200-asokra cserélik a reaktorokat

Tízmilliárd eurós beruházás

Ha két ilyen reaktor kerülne Paksra, akkor ennek beruházási költsége kb. 10 milliárd euró lenne. A megtérülési idő 15 év, az üzemidő minimum 60 év az oroszok szerint. Kolcsinszkij elmondása szerint az új biztonsági megoldások maximum egy 1%-kal drágíthatják a beruházást.

Az új reaktorok üzemeltetését is tudná biztosítani a Roszatom, de Magyarországon erre valószínűleg nem lenne szükség. Az, hogy Paks a világ egyik legbiztonságosabb erőműve egy nemzetközi felmérés szerint, nem utolsósorban annak köszönhető, hogy nálunk nagyon magas fokú az üzemeltetési kultúra. Ráadásul az új reaktorok esetében már az úgynevezett mélységi védelem elvét alkalmazzák, ami azt is jelenti, hogy nem lehet "játszani" az erőművel: maguk a műszaki megoldások biztosítják, hogy az operátorok ne avatkozhassanak bele veszélyesen a működésbe (vagyis elvileg nem történhet olyan, mint ami Csernobilnál, egy másfajta reaktortípussal). Kolcsinszkij szerint a Pakson jellemző magas fokú üzemeltetési kultúra biztosíthatná, hogy ne is alakuljon ki olyan helyzet, amikor a hardvernek "le kell tiltania". A Roszatom a magyar szakemberek képzését biztosítaná, ehhez egy szimulátort is telepítenének.

A biztonság alapján mégsem lehet dönteni

A Roszatom magyarországi marketingcége, a Rusatom Overseas tájékoztatása szerint folyamatban van a lehetséges magyarországi beszállítói cégek feltérképezése. Céglista még nem ismert, de alapvetően építőipari, informatikai és rendszerirányítási vállalkozások jöhetnek szóba, illetve Kolcsinszkij a GANZ Holdingot konkrétan is említette. A helyi beszállítók lehetséges arányát jelenleg 20-30%-ra becsülik. Csehországban ez 70%, aminek oka, hogy a KGST-s múlt miatt Csehszlovákiában régebben már gyártottak atomerőművi berendezéseket (Skoda).

Kolcsinszkij szerint a paksi tapasztalatok és a biztonsági rendszerek miatt jobb az orosz MIR-1200-as a paksi tenderre várhatóan pályázó konkurens cégek reaktorainál.

Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója az [origo]-nak elmondta: a MIR-1200-as, az amerikai AP1000-es (Westinghouse) és a 1600 megawattos EPR (Areva-Siemens) biztonsági szempontból kompatibilisek egymással, és aligha lehetne bármelyiket jobbnak mondani a többinél. Jelenleg igen korai lenne találgatni, hogy mi fog dönteni, tekintve a téma bonyolultságát, illetve a gazdasági és politikai szempontokat.