A szakáll is csak az evolúció eszköze

Mennyire vonzó egy szakállas férfi? A hétköznapi dilemmát most egy ausztrál kutatócsoport igyekszik tudományos szintre emelni: egy tanulmányban kimutatták, hogy a szakállviselés trendjét is a már jól ismert darwini evolúció vezérli.

Minél több a szakállas ember, annál nagyobb a borotvált férfiak versenyelőnye – állapítja meg a New South Wales Egyetem munkatársainak szokatlan tanulmánya. A kísérletben 1453 nőt és 213 férfit kértek meg arra, hogy vonzóság alapján osztályozzanak 36, különbözően borotvált férfit.

Az első csoportba sűrű szakállú férfiak tartoztak, a másodikba erős borostás arcúak kerültek, a harmadik csoportba enyhén borostás embereket soroltak, a negyedik kategóriát pedig azok alkották, akik teljesen megborotválkoztak. Az eredmény mindkét nemnél ugyanaz volt: minél ritkábban fordult elő a mutatott képek között egy arcszőrzettípus, annál vonzóbbá vált a kísérletben résztvevők számára. Például ha szakállas emberek képeiből mutattak többet, akkor a borotváltak lettek népszerűbbek. Amikor az arány megfordult, és a borotvált arcúak száma nőtt, akkor az arcszőrzettel rendelkezők váltak vonzóvá.

A hipster divathullámban is szerepet játszik az evolúció Forrás: Flickr/Juan-Alogico

A kutatók szerint a kapott eredmény az élővilágban jól ismert evolúciós jelenségre, a „negatív gyakoriságfüggő nemi szelekcióra” vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy minél ritkább egy egyed fizikai megjelenése (fenotípusa), annál nagyobb sikere lesz a szaporodásért folytatott küzdelemben. Az állatvilágban például minél feltűnőbb külsővel rendelkezik egy hím egyed, annál nagyobb szaporodási előnyhöz jut társaival szemben (ilyen az oroszlán, a páva, a szarvas), de a növényvilágban is akad sok hasonló eset.

A tanulmány egyik szerzője, Rob Brooks erre azoknak az orchideafajoknak a példáját hozza fel, amelyeknél a virág a nőstény rovarok formáját utánozza. Ezzel a hím rovarokat akarják becsapni, hogy párosodjanak az álnősténnyel, és így végrehajtsák a beporzást. Ha viszont ez a stratégia egyre gyakoribbá válik, a hímek előbb-utóbb nem fognak bedőlni a trükknek, és abbahagyják a beporzást.

A kutató szerint ennek az evolúciós erőnek a hatása figyelhető meg embereknél is: ha túl sokan kezdenek követni egy divatot, az hamarosan népszerűtlenné válik. A különböző szakálltípusok léte természetesen nem genetikai információhoz kötött, hiszen bármikor változtatható, az eredmények a kutatók szerint mégis kitűnően mutatják milyen nagy hatással van a természetes szelekció az emberi kultúrára.

Brooks professzor szerint a kapott eredmények tükrében kirajzolható egyfajta körfolyamat a szakálldivatról. Amíg például a nyolcvanas évek jellegzetes bajuszformáját a Magnum filmek sztárja határozta meg, addig a 90-es évektől a borotvált arctípus kezdett egyeduralkodóvá válni. Brooks szerint ez vezetett a mostani trendhez (a hipszterdivathoz), amivel már elkezdődött a bozontos szakállak korszaka. Ez a trend azonban a szóban forgó evolúciós szabályt figyelembe véve már nem tart sokáig. A tanulmányt a Royal Society tudományos folyóiratában, a Biology Lettersben publikálták.