Az ördög szántóföldje lehet a víz alatti horvát út

In the Sheshymora area of northwestern of County Clare, Ireland, the Carboniferous Brigantian Slievenaglasha Formation crops out and is formed by 3 to 20m thick cyclic units of crinoidal grainstones with coral thickets and cherty limestones

A Split előtt felfedezett, rejtélyes víz alatti képződmény természetes eredetű, érdekes felszínforma lehet.

Rejtélyes víz alatti utat találtak horvát búvárok az Adriai-tengerben Split közelében, amelyről képeket is közöltek. A húszméteres mélységben, egy kilométeren át húzódó, hét méter széles alakzat annyira szabályosan van „kikövezve”, hogy a búvárok szerint emberkéz alkotta.

Telbisz Tamás, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének geográfusa szerint ezt a lehetőséget sem lehet kizárni az alaposabb vizsgálatokig (a terv szerint pár nap múlva újra lemerülnek a búvárok). Az adriai partok ugyanis igen gazdagok régészeti emlékekben.

Természetes magyarázatok

Komoly esély van azonban arra is, hogy természetes eredetű formákat látunk. A szakértő szerint előfordulhat például, hogy úgynevezett rétegfejekről van szó. Amikor ugyanis az üledékes kőzetek egymáson fekvő rétegei eredetileg vízszintes pozíciójukhoz képest tektonikus okokból (a belső erők miatt) kibillennek, akkor a felszín felől az oldalaik, vagyis a rétegfejek látszódnak. Ez párhuzamos sávokat kirajzoló, kis résekkel tagolt felszínt eredményez, amit esetleg a rétegeket harántoló repedések kisebb darabokra tagolnak.

Egy másik lehetséges magyarázat szerint a horvát képződmény egy úgynevezett karrmező lehet. A karrmező olyan kisebb-nagyobb barázdák hálózata egyes mészkőfelszíneken, amelyeket a lefolyó víz old ki. Ha a kőzet eleve repedezett-töredezett volt, akkor a víz ezeket tágítja tovább. Ahol talaj is jelen van, ott még fokozottabb az oldódás a talajban lévő szerves savak miatt.

Karrjárdák és karrkövezetek

A legszebb, legszabályosabb formákat karrjárdának vagy karrkövezetnek is nevezik, mert tényleg olyanok, mintha emberkéz rakta volna őket. Szép példákat lehet látni Angliában és Írországban.

Karrkövezet Írországban Forrás: Sepmstrata.org

Lehetséges, hogy eredetileg a horvát „út” is szárazföldön fekvő karrmező volt. A szinte tiszta mészkőből álló Dinári-hegységnek az Adriai-tenger felé eső vonulatai ugyanis víz alá kerültek a földtörténeti múltban. Egyes területek megsüllyedtek, de a fő ok a jégkorszakot követő tengerszint-emelkedés volt. A hegyvonulatok legmagasabb részeit látjuk ma szigetekként, szigetláncokként.

A hosszan futó, párhuzamos karrokat egyébként régen kocsiútnak is használták, ha éppen megfelelő szélességűek voltak. Nálunk az „ördög szántóföldjének” is nevezik a karrmezőt, legszebb példája itthon például az Aggteleki-tó feletti hegyoldalban látható.