Világszerte évente átlag 421 000 mérgeskígyó-harapás történik és ezek közül 20 000 végződik halállal.
Az oposszumok azonban érdekes módon immunisak a kígyóméreggel szemben. Már az 1940-es években tanulmányozták ezt a tulajdonságukat, és az 1990-es években egy kutatócsoportnak sikerült azonosítaniuk egy szérumfehérjét, amely képes semlegesíteni a kígyómérget.
A kutatások azután abbamaradtak, és a fehérjét csak most szintetizálta a laboratóriumban Claire F. Komives és munkacsoportja a San Jose-i Állami Egyetemen. A kutatók kígyóméreggel mérgezett egereken tesztelték az általuk előállított fehérjét, és azt tapasztalták, hogy védelmet nyújt az Egyesült Államokban honos nyugati gyémántcsörgőkígyó és a pakisztáni Russell-vipera mérge ellen.
A méregsemlegesítés pontos hatásmechanizmusa egyelőre még nem ismert, de a közelmúltban publikált számítógépes modellek azt mutatják, hogy a fehérje kölcsönhatásba lép az emberre mérgező kígyóméreg fehérjéivel, és hozzájuk kötődve semlegesíti azok mérgező hatását.
Komives és csoportja kimutatta, hogy képesek úgy programozni az E. coli baktériumot, hogy szintetizálja a méreg ellen védő fehérjét. Ez a módszer rendkívül olcsóvá teszi az ellenanyag tömeges előállítását. Az E. coli segítségével még a fehérje tisztítása is könnyen megoldható.
Az olcsósága miatt az így előállított ellenméreg a világ szegényebb országaiban is elérhetővé válik, és több ezer ember életét mentheti meg évente Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában.
A kutatók úgy vélik, hogy az ellenméreg nemcsak az általuk tesztelt kígyók mérgét semlegesíti, hanem más mérges kígyókét, sőt skorpiókét és növényi, valamint bakteriális toxinokat is.
Úgy tűnik – legalábbis az egérkísérletek erre utalnak –, hogy az új ellenméregnek nincsenek mellékhatásai, szemben az eddig alkalmazott lószérumból előállított ellenmérgekkel, így az alkalmazása is könnyebb és biztonságosabb lesz, mint a hagyományos ellenmérgeké, mondták a kutatók az Amerikai Kémiai Társaság 249. ülésén tartott előadásukban.