Szellemekkel gyógyítanák a neurológiai betegségeket

Neurológusoknak laboratóriumban sikerült megalkotniuk a „szellemállapotot”. A vizsgálati alanyok agyában olyan érzést keltettek, mintha valami vagy valaki még jelen lenne a szobában. 

Normál körülmények között az agy képes megalkotni az „önérzékelést”, ám amikor ez a folyamat hibásan működik, egy második test fejbeni ábrázolása is megtörténhet – magyarázta a kutatás vezetője, Olaf Blanke.

Három agyi területet érintett a „szellem”

"A legtöbb kutatás azt mondja, hogy nem tudjuk megcsiklandozni magunkat, mert az agy pontosan megjósolja, hogy egy kéz, a saját kezünk megérinti a testünket egyik vagy másik helyen. Ha azonban ez nem teljesen integrált, mivel magunknak csináljuk, vagy ha nem lehet pontosan megjósolni, mert valaki más érintett meg, ebben az esetben bizonytalanság alakul ki, amelyre az agy a csiklandósság érzetével válaszol, vagy mintha valaki más csiklandozott volna meg” – mondta Olaf Blanke, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézettől, aki a kutatás vezetője is egyben. Blake csapatával tizenkét neurológiai rendellenességgel rendelkező beteget elemzett, akik mind arról számoltak be, hogy másodlagos reprezentációt, „szellemérzést” tapasztaltak a testükön.

Az MRI-vizsgálatok rendellenességet mutattak három agyi területen, melyek az éntudatért, a mozgásért és a test térben való érzékelésért felelősek. Ezen régiók együttesen hozzájárulnak a multiszenzoros jelfeldolgozáshoz, amely a saját testünk érzékeléséhez fontos. A kutatók az ezután elvégzett kísérletben a hasonló neurológiai érzést egészséges egyéneknél vizsgálták.

Az MRI-vizsgálatok három agyi területen mutattak rendellenességet (a kép illusztráció) Forrás: AFP/Philippe Merle

Egyesek félbehagyták a kísérletet

Az alanyok bekötött szemmel és füldugóval végeztek mozdulatokat úgy, hogy a kezük egy roboteszközhöz volt csatolva. Eközben a hátuk mögött lévő robotkészülék reprodukálta a mozgásukat, hátulról megérintve őket. Az egy időben végzett mozgáshoz az agy tudott alkalmazkodni, felismerte saját összehangoltságát. Azonban amikor a tudósok néhány milliszekundumnyi késést állítottak be a gépen, egyből torzult az alanyok idő-és térbeli érzékelése, amely „kísérteties” érzést keltett bennük.

"Építettünk egy robotot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy torzítsa a jelzést, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az egészséges alanyok számára a jelek megjósolását. Nem minden alany reagált jól arra, mintha valaki más érintette volna meg, egyesekre ez olyan erős hatással volt, hogy nem fejezték be a kísérletet” – mondta Blanke.

A mentális betegségek értelmezése is céljuk

A robot szétkapcsolja a tárgyak mozgásának észlelését és összekeveri a szenzomotoros agyi jeleket úgy, hogy az alanyok már nem tudják, hogy mely bemeneti jel tartozik a saját testükhöz. Blanke szerint a rendszer képes utánozni a mentális betegségben szenvedők érzeteit vagy az egészséges emberekét extrém körülmények között.

A vizsgálat legfőbb célja, hogy a kutatók jobban megértsék a neurológiai vagy pszichiátriai betegségeket Forrás: Flickr/Joe Skinner Photography

A tanulmányt a Current Biology folyóiratban publikálták, melynek fő célja, hogy jobban megértsék a neurológiai vagy pszichiátriai betegségeket (mint például a skizofrénia). Blanke reméli, hogy a kutatás egy hasonló robotrendszer bevezetéséhez vezet, amely nem vált ki neurológiai tüneteket és segít megoldani a betegeknek az ilyen jellegű érzékeléseket. Ezek a terápiák eszközként és az érzések szabályozásául is szolgálnak. A kutatók jövőbeli tervei között szerepel egy olyan hordozható, a betegek ruhájára illesztett készülék (amolyan intelligens textilként), amely képes csökkenteni a pszichotikus tüneteket.