Az ősrobbanás vagy Nagy Bumm, azaz a világegyetem születésének időpontját 13,82 milliárd évvel ez előttre teszik a csillagászok. A most meghatározott távolságú galaxisról
a fény 570 millió évvel az ősrobbanás után indult.
A korábbi csúcstartó ennél jóval később – 2,2 milliárd évvel az ősrobbanás után - alakult ki.
A nem különösebben izgalmas nevű EGSY-2008532660 galaxisról már korábban tudták, hogy nagyon távoli, ősi objektumról van szó, de most a Caltech (Kaliforniai Műszaki Egyetem) kutatócsoportja, Adi Zitrin asztrofizikus vezetésével megerősítette, hogy valójában a
jelenleg ismert legtávolabbi égitestről van szó.
A csillagászok az égitestekről érkező fényt használják számos jellemzőjük - tömeg, kémiai összetétel, távolság stb. – meghatározására. Mivel az univerzum
gyorsuló ütemben tágul,
ezért az égitestek távolodnak tőlünk.
A objektumok távolodása megváltoztatja azt, hogy hogyan érkezik hozzánk az energia. A mentőautó szirénájának hangmagassága például változik attól függően, hogy közeledik hozzánk vagy távolodik tőlünk. Ez a Doppler-effektus.
A tőlünk távolodó galaxisoknak az az úgynevezett vöröseltolódás miatt az
eredeti kékes ultraibolya fényük vörösebbnek látszik számunkra.
Egyes műszerek, mint például a hawaii Keck obszervatórium távcsöve rendkívül érzékeny a spektrum vörös színtartományára.
Ha észlelni tudjuk a korai galaxisokat jellemző nagyon jellegzetes UV-fényt, akkor meg tudjuk határozni a vöröseltolódásuk mértékét. Ez alkalmas a
távolodási sebességük
és következésképpen a távolságuk közvetlen megmérésére.
Zitrin csoportja a hawaii Keck obszervatórium távcsövét használva tanulmányozta az EGSY-2008532660 egyedi fényjellegzetességét, és ebből állapította meg, hogy a távoli galaxis 570 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.