Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány vaddisznó él jelenleg a kontinensen - mondta a tanulmány szerzője, Sebastian Vetter. Hozzátette: ezért vadászati és közúti baleseti statisztákat vizsgáltak, így rögzítették a vaddisznó-populáció változását. Az elmúlt években az élelmet kereső vaddisznók a mezőgazdaságban okoztak jelentős károkat, de egyre többször tűntek fel a nagyvárosok környékén is.
A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Vadbiológiai és Ökológiai Kutatóintézetének (FIWI) munkatársai
12 európai ország az elmúlt 150 évben mért hőmérsékleti és csapadékmennyiségi adatait hasonlították össze
és azt a következtetést vonták le, hogy az enyhébb telek után mindig jelentősen megnőtt a vaddisznók száma - írták a kutatók a PLoS One tudományos lap friss számában megjelent tanulmányukban.
Testhőmérsékletük fenntartásához, vagyis a termoregulációhoz hidegebb időben több energiára volt szükségük az állatoknak, a fiatal egyedek gyakran nem is élték túl a kemény fagyokat.
A következő évben kevesebb energiát tudtak a reprodukcióra és a malacok gondozására fordítani.
A melegebb időben a termoreguláció kevesebb energiát igényelt, a fiatal állatok közül is többen maradtak életben. Döntő tényező ilyenkor, hogy
elegendő táplálékhoz is jutottak az állatok,
az egyedszám ilyenkor növekedett. Mivel az enyhe telek egyre gyakoribbá váltak, a vaddisznók egyedszáma jelenleg exponenciálisan növekszik - állapították meg a bécsi kutatók.