Valószínűleg ez a legjobb példája annak, hogy egy növény csalással próbálkozik a magvai szétszórása érdekében - mondta az AFP francia hírügynökségnek Jeremy Midley, a Nature Plants című brit tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány társszerzője. A jelenséget a Ceratocaryum argenteum nevű, a dél-afrikai De Hoop nemzeti parkban honos növény elé helyezett kamera segítségével sikerült megérteni.
A növény diója az antilop ürülékére emlékeztető kesernyés szagot bocsát ki. Az illat által megtévesztett ganajtúró bogarak elgörgetik és elássák, hogy később lakmározzanak belőle. A dió azonban túlságosan kemény ahhoz, hogy a bogár vagy a lárvája el tudja fogyasztani.
Tudjuk, hogy a becsapás egyes növények beporzási stratégiája
- mondta Jeremy Midley, a fokvárosi egyetem kutatója.
A tükörbangó (Ophrys speculum) például egy nőstény méhre hasonlít, az illata is hasonló, így vonzza a hím méheket, akik rájuk szállva próbálnak meg párosodni.
Eközben testükre ragad a virágpor. A "partner" reagálásának hiányában a méh máshová száll, biztosítva így a beporzást. Az orchideáknak nincsen nektárja, így nyilvánvalóan becsapják a rovart, amelynek semmi érdeke nem fűződik a beporzásához.
A tanulmány szerint a magok terjesztésének ez a rafinált ötlete jóval ritkább, és sok kutató vitatja. "Bizonyosak vagyunk abban, hogy csalásról van szó,
de valamivel több bizonyíték kell,
hogy azt mondhassuk, megtévesztés történik, azaz valamilyen adaptációs utánzási stratégia van a csalás mögött" - fejtette ki Jeremy Midley.