„Azt tapasztaltuk, hogy a gént olyan növényekbe ültetve, amilyen a kukorica, a rizs és a szója, megnöveli a termés fehérjetartalmát anélkül, hogy a termést másképp befolyásolná” – mondta Ling Li, az Iowai Állami Egyetem genetikusa.
Li évekig dolgozott Eve Syrkin Wurtele genetikus, sejtbiológus professzor munkatársaként egy 2004-ben felfedezett génen, amely az eddigi ismeretek szerint kizárólag az Arabidopsis (lúdfű) nevű kis, virágos növényben fordul elő.
Li és Wurtele „árva génnek” mondja ezt a QQS nevű gént, mert semmilyen más organizmus genomjában nincs jelen.
A gén szabályozza az Arabidopsis magjainak és leveleinek fehérjetartalmát, így Li és Wurtele arra gondoltak, megvizsgálják, mi történne, ha
génsebészeti módszerrel beültetnék a gént más növényekbe.
Vajon olyan növényekben is fehérjenövekedést váltana ki, amelyek emberi táplálékként szolgálnak?
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkükben a kutatók bemutatják, hogy az árva gén nagyon hasonló módon működik rizsben, kukoricában és szójában is, mint az Arabidopsisban.
Ez jó hír a világ azon részének, ahol kevés a fehérjében gazdag táplálék, mondta Li.
A fehérjehiány fejlődési problémákat okoz a gyermekekben,
de a proteindús növények megoldhatják a gondot, tette hozzá Wurtele.
A kutatások következő fázisa arra koncentrál, hogy megoldják a gén biztonságos bevitelét a haszonnövényekbe, illetve igyekeznek más hasonlóan hasznos árva géneket találni.