Sokat elárulhat a repülő őshüllők fejlődéséről egy új lelet
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/XYav_rIZ3QqyyRtpKFTSdfeojlygzOzzxP5R1dw-8Ps/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E1NGJiYTM1MjAyMTQ5MTdiZmY5NDU0MDMyNTFiMWQw.webp)
Az Allkaruen koi (magyarra fordítva „ősi agy") tudományos névre keresztelt faj maradványait Chubut tartományban találták meg, írja a kiadott sajtóközlemény. Számos csontmaradvány mellett előkerült az ősállat kiváló állapotban megőrződött koponyája is.
A tudósok szerint a korai jura időszakban élt állat a pteroszauruszok rendjének tagja volt. E lények a dinoszauruszok „közeli unokatestvéreként" az első olyan gerincesek közé tartoztak, amik a repülés képességét elsajátították. Több különleges tulajdonságuk is segítette ezeket az ősállatokat, hogy a levegő uraivá váljanak. Ilyenek voltak az üreges, pneumatikus csontok, melyeknek köszönhetően az őshüllő könnyűnek számított, vagy a megnyúlt „ujjak" amik a szárnymembránt feszítették ki.
A pteroszauruszok idegrendszerének anatómiájáról idáig csak néhány háromdimenziósan megőrződött maradvány árulkodott, a rend evolúciójáról képet adó átmeneti formák viszont nem kerültek a kutatók kezébe. Ezért is számít fontosnak a mostani felfedezés. A neuroanatómiai jellegzetességek megismeréséhez a tudósok számítógépes tomográfiával készítettek háromdimenziós képet az Allkaruen belső füléről és koponyájának belső részéről. Többek között ezek ismeretében sikerült elhelyezni a pteroszauruszok családfáján az újonnan talált fajt.
„Ha az agyi fejlődést és a repüléshez való alkalmazkodást nézzük, az Allkaruen egy átmeneti állapotot jelent a pteroszauruszok fejlődésében, így az eredmények fontos információkat szolgáltatnak a repülő őshüllők evolúciójának megismeréséhez", fejtette ki Diego Pol, a PeerJ című szakfolyóiratban megjelent publikáció szerzője.