Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott

Horthy kormányzó emlékirataiban nem tett említést a Makarov levélről.

1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.

A Vörös Hadsereg Magyarország kapujában

A Wehrmacht 1943 júliusában, a sikertelenül végződött kurszki csata után végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton. 1944. június 6-án az angolszász szövetségesek partra szálltak Normandiában, és ezzel megnyílt a Harmadik Birodalom sorsát megpecsételő második front. A Vörös Hadsereg 1944. június 22-én megindított pörölycsapásszerű Bagratyion hadművelete augusztus végére végleg kiszorította a súlyos veszteségeket elszenvedett német erőket a Szovjetunió területéről.

1943-ban Sztálingrád után a német hadsereg fokozatosan elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton Forrás: Origo

1944. augusztus 23-án Mihály román király puccsszerűen letartóztatta a németbarát és háborúpárti Antonescu marsallt,

Hitler kedvenc szövetségesét, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent Németországnak. A román átállás következtében bekerített, Hans Freissner vezérezredes parancsnoksága alatt álló német dél-ukrajnai hadseregcsoport gyakorlatilag megsemmisült. Bulgária augusztus 28-án jelentette be, hogy kilép a német szövetségből.

Ion Antonescu németbarát kormányát Mihály király megbuktatta, Románia 1944. augusztus 23-án kiugrott a német szövetségből Forrás: Wikimedia Commons

A náci Németország másik szövetségese, Finnország 1944. szeptember 4-én vált ki a háborúból, fegyverszüneti megállapodást kötve az oroszokkal.

1944. szeptember elején a Kárpátokba betört Vörös Hadsereg megközelített a magyar határt;

a szovjetek feltartóztatására Arad irányába kibontakozott magyar ellentámadási kísérlet kezdeti részsikerek után összeomlott. Az első szovjet alakulatok 1944. szeptember 22-én lépték át a trianoni határt, ezzel küszöbön állt az ország elözönlése és hadszíntérré válása.

Az apátiába süllyedt kormányzó aktivizálja magát

Ebben a súlyos helyzetben valamit tenni kellett. Az ország március 19-én történt német megszállása után hónapokig mély apátiába süllyedt Horthy kormányzó először 1944. június végén aktivizálta magát.

Horthy kormányzó emlékirataiban nem tett említést a Makarov-levélről Forrás: Magyar Fotóarchívum

A budai várba titokban eljuttatott Auschwitz-jegyzőkönyv hatására összehívott június 28-i rendkívüli koronatanácson a németek ellenkezésével szembeszállva,

leállította a magyar zsidók deportálását,

majd amikor Endre László és Baky László, a Belügyminisztérium államtitkárai Adolf Eichmann-nal együttműködve előkészítették a budapesti zsidóság rajtaütésszerű elhurcolását, a kormányzó az Esztergomban állomásozó 1. páncéloshadosztály alakulatainak Budapestre vezénylésével meghiúsította a fővárosi zsidók deportálását.

A Sztójay-kormány volt belügyi államtitkárát, Endre Lászlót a magyar hatóságok képviseletében Péter Gábor átveszi az amerikaiaktól, 1945 őszén Forrás: Yad Vashem

Horthy már 1944 júniusától tervezte a németek által kineveztetett Sztójay-bábkormány menesztését, és egy hozzá feltétlenül hű új kabinet hivatalba léptetését az ország háborúból történő kivezetésének céljából. Az államfő a németek számára 1944 nyarán kritikussá vált hadi helyzetben úgy értékelte, hogy végre eljött a cselekvés lehetősége.

Sztójay Döme itt még berlini magyar nagykövetként (a képen középen) Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője és Bárdossy László miniszterelnök társaságában Forrás: Pinterest

A román kiugrás után elérkezettnek látta az időt tervei megvalósításához;

1944. augusztus 29-én a németek beleegyezése nélkül felmentette a Hitler-imádó Sztójay Döme miniszterelnököt, és helyére Lakatos Géza vezérezredest, az 1. magyar hadsereg volt parancsnokát, megbízható hívét nevezte ki kormányfőnek.

Teherán megtörte a Kállay-kettőst

A különbéke iránti tapogatózások már Kállay Miklós miniszterelnöksége idején (1942. március 9-től 1944. március 22-ig) elkezdődtek. A Kállay-kormány csak és kizárólag az angolszász hatalmakkal kereste a kiegyezés lehetőségét, a Szovjetunió mint a rettegett és gyűlölt bolsevizmus fellegvára szóba sem került lehetséges tárgyalópartnerként.

Kállay Miklós miniszterelnököt március 19-én hajnalban riasztották a hírrel, hogy német csapatok özönlik el az országot Forrás: MTI

Mindaddig, amíg a szövetséges hatalmak 1943. november 28-án elkezdődött teheráni konferenciáján nem hoztak végleges döntést az angolszász haderő 1944. tavaszi nyugat-európai partraszállásáról, a balkáni invázió – különösen Winston Churchill brit miniszterelnök által szorgalmazott – kérdése nyitott maradt.

Kállay különbéke-tapogatózásait végig az angol–amerikai szövetséges csapatok remélt balkáni partraszállására alapozta,

ám Teherán után ennek az elképzelésnek nem volt már semmilyen realitása.

Sztálin, Roosevelt, és Churchill az 1943-as teheráni konferencián Forrás: RIA Novosti/Ria Novosti

A Lakatos-kormány 1944. augusztus 29-én történt hivatalba lépésekor Horthy részéről eldöntött kérdés volt a fegyverszünet, erre vonatkozó szándékát a szeptember 7-re összehívott koronatanácson ismertette a minisztertanács tagjaival.

Értelmetlen jogászkodás határozott cselekvés helyett

A kormány tagjait – az egyetlen beavatott Lakatoson kívül – váratlanul érte a kormányzó bejelentése, és különböző alkotmányjogi kifogásokra hivatkozva igyekeztek kibújni a döntés alól. Maga a miniszterelnök, Lakatos Géza is aggályosnak tartotta a fegyverszünetről szóló döntést, az Országgyűlés megkérdezése nélkül.

Horthy Miklós a szeptember 7-i koronatanácson magára maradt az alkotmányjogi szőrszálhasogatásba kezdett miniszterekkel szemben Forrás: Wikimedia Commons

„Valahányszor a háborúból való kilépési szándékunkról tárgyaltam a kormányzóval, az volt a határozott benyomásom, hogy szinte türelmetlenül várta, miként teheti mielőbb jóvá az évekkel előbb elkövetett végzetes lépést, az ország hadba lépését. Ezért hajlandó lett volna kisebb alkotmánysértésen is túltenni magát.” (Forrás: Lakatos Géza: Ahogyan én láttam, Extra Hungariam, Európa Könyvkiadó, Budapest 1992., 142. o.)

Lakatos Géza vezérezredes miniszterelnökként azt a feladatot kapta Horthytól, hogy minél előbb vezesse ki az országot a háborúból Forrás: Origo

A kormánytagok nem értették, hogy nem holmi jogi szőrszálhasogatásról, hanem az ország sorsáról van szó. Nem kellett túl nagy éleslátás annak felismeréséhez,

Hitler nem fogja hagyni, hogy a magyar kormány csak úgy szépen elbúcsúzzon a németektől,

és kisétáljon a háborúból.

Horthy Klessheimben, Hitlernél. A Führer már október elején kiadta a parancsot a kiugrási kísérlet katonai elfojtására Forrás: Bundesarchiv

A csonka országgyűlés összehívása (az ellenzéki képviselők egy részét a Gestapo 1944. március 19. után letartóztatta) és a háborúból történő kiugrás alkotmányjogi vitája

olyan politikai öngyilkosság lett volna,

ami a németek azonnali katonai beavatkozásával jár együtt. A kormány azonban kötötte az ebet a karóhoz, Horthy pedig belátta, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat kénytelen lesz a kabinet háta mögött konspiratív módon, a fiából, menyéből, valamint Ambrózy Gyula kabinetfőnökből álló úgynevezett kiugrási iroda közreműködésével lefolytatni.

Horthy Miklós és felesége, kenderesi birtokukon. 1944 szeptemberében – a családtagoknak fontos szerep jutott a kiugrási kísérlet előkészítésében Forrás: Wikipedia

Horthy a korábbi diplomáciai jelzések ellenére is az utolsó pillanatig abba bízott, hogy nem kell a szovjet kormányhoz fordulnia a fegyverszüneti feltételek ügyében. Horthy kormányzó csak szeptember 22-én, amikor Bakách-Bessenyei György követ útján megkapta Genfből az angolszász szövetségesek egyértelműen elutasító válaszát, határozta el, hogy fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól.

A máig titokzatos Makarov-levél és a fegyverszüneti feltételek

A fegyverszüneti delegáció útját a legnagyobb titokban készítették elő. A Szovjetunió elleni német támadás, a Barbarossa hadművelet megindítása után 1941 júniusában megszakadtak a két ország között addig fennállt diplomáciai kapcsolatok.

A várbeli „kiugrási iroda” egy erdélyi arisztokrata, báró Atzél Ede útján vette fel a kapcsolatot a szovjet hatóságokkal.

A tárgyaló delegáció felkészítésében komoly szerepet játszott a mindmáig tisztázatlan hátterű, úgynevezett Makarov-levél tartalma. Románia kiugrása után a szovjet külpolitikában felerősödtek a náci Németországgal még szövetségben álló országok leválasztását célzó törekvések.

Sztálin számára fontos lett volna a sikeres magyar kiugrás Forrás: Sputnik News

Magyarország átállása különösen fontos lett volna a Kreml számára,

mivel az ország kiugrása megnyitotta volna a 3. és 4. ukrán front (hadseregcsoportok) útját Bécs és Dél-Németország irányába. Valószínű, hogy az igen kedvező fegyverszüneti feltételeket megfogalmazó Makarov-levél is e törekvések jegyében fogant. Az 1944. szeptember 14-én kelt és a második világháború után sokáig eltitkolt levelében

Makarov alezredes a szovjet kormány és a szövetséges hatalmak nevében fegyverszünetet ajánlott Horthy kormányzónak.

A dokumentum 14 pontban foglalta össze – Makarov hivatkozása szerint – a szovjet kormány feltételeit.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter (jobb oldalon) arról tájékoztatta a magyar fegyverszüneti delegációt, hogy nincs tudomása a Makarov-levélről, de ha létezik is, az őt nem köti Forrás: Origo

A levél kilátásba helyezte a magyarországi városok bombázásának azonnali hatályú beszüntetését, amint a fegyverszüneti küldöttség Moszkvába érkezik. Igen lényeges része a levélnek, amely szerint a szövetségesek, valamint a szovjet kormány teljes integritást biztosít az ország számára, és még ha a hadműveletek miatt egyelőre román seregtestek is szállják meg Erdélyt,

a béketárgyalásokon a Szovjetunió a népszavazás elvét fogja képviselni a vitatott területek hovatartozását illetően.

Erdélyben a román csapatokat azonnal megállítják ott, ahol vannak, és csak a Vörös Hadsereg egységei nyomulnak tovább.

Az állítólagos szovjet ígéret szerint csak a Vörös Hadsereg nyomult volna tovább Erdélyben Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Sem a hadsereget, sem pedig a rendőrséget, illetve csendőrséget nem fogják leszerelni, továbbá a közigazgatást is érintetlenül hagyják. A szövetségesek garantálják Magyarország függetlenségét, és az ország maga választhatja meg kormányformáját.

A Makarov-levél az adott helyzetben kétségkívül kedvező feltételeket tartalmazott,

ám amikor később Moszkvában a fegyverszüneti tárgyalások során Faragho altábornagy megismerte a kemény szovjet feltételeket, és a levélben írtakra hivatkozott, Molotov nem akart tudni a dokumentum létezéséről sem.

Szovjet partizánok kalauzolták a magyar küldötteket

A magyar küldöttség élére Horthy az oroszul kitűnően beszélő Faragho Gábor altábornagyot, a csendőrség felügyelőjét nevezte ki,

aki a háború előtt katonai attaséként Moszkvában teljesített diplomáciai szolgálatot.

A fegyverszüneti delegáció tagja volt többek között gróf Teleki Géza egyetemi tanár, Teleki miniszterelnök fia, valamint a tehetséges Szentiványi Domonkos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium diplomatája. A küldöttség magával vitte Horthy Sztálinnak írt angol nyelvű levelét is.

Faragho Gábor altábornagy, a moszkvai fegyverszüneti delegáció vezetője Forrás: Origo

A szovjet kormány szeptember végén jelezte, hogy kész fogadni a megfelelő felhatalmazással rendelkező magyar delegációt. A Faragho-féle küldöttség Gróf Zichy Ladomér felvidéki földbirtokos, valamint szlovák területen operáló szovjet partizánok segítségével október elsején érkezett meg a Vörös Hadsereg hadműveleti területére, ahonnan egy szovjet katonai különgép fedélzetén Moszkvába repültek.

Miközben a delegáció tárgyalt, Sztálin és Churchill Kelet-Európán osztozkodtak

Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos október 8-án éjjel fél tizenkettőkor egyoldalú közlés formájában adta át a küldöttségnek a szovjet kormány ideiglenes fegyverszüneti feltételeit, amely szerint Magyarországnak tíz napon belül ki kell ürítenie az 1938-tól visszacsatolt összes, magyar közigazgatás alá került területet, és a honvédségnek azonnal meg kell támadnia a német erőket. Molotov továbbá egy újabb, a fegyverszüneti megállapodás aláírására is feljogosító formaszerű meghatalmazás beszerzését kérte a delegáció vezetőjétől.

Molotov (a képen jobbra) először szóban közölte az egyoldalú feltételeket a magyar delegációval Forrás: RIA/Novosty

Faragho tábornok október 9-én kódolt rádióüzenetben továbbította a szovjet feltételeket, amelyre még aznap este megkapta az elfogadó választ,

illetve a Molotov által kért teljes jogkörű meghatalmazást. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanezen a napon történt meg a híres-hírhedt „szalvétás” befolyásfelosztás a Moszkvában tárgyaló Churchill brit miniszterelnök és Sztálin között.

Sztálin és Churchill (középen Truman amerikai elnök) a potsdami találkozón Forrás: AFP

Churchill a Kremlben a tiszteletére adott díszebéd alatt egy papírszalvétára felírta az egyes kelet- és dél-európai országok feletti angolszász–szovjet befolyás általa javasolt arányát, amit Sztálin jóváhagyólag egy kék ceruzával országonként kipipált. Magyarország esetében Churchill 50-50 százalékos befolyásra gondolt, amit Sztálin végül 80-20 százalékra változtatott meg a szovjetek javára.

Sorsdöntő éjszaka meghiúsult reményekkel

Mindeközben Budapesten október 10-én este összeült a koronatanács, amelyen Horthy ismertette a szovjet fegyverszüneti feltételeket; ezt jóváhagyólag elfogadták. A kormányzó a várbeli lakosztályában működtetett titkos rádióadó útján este fél tizenegykor értesítette Faragho altábornagyot a szovjet feltételek koronatanácsi jóváhagyásáról azzal a meghagyással, hogy aláírhatja a megállapodást. A távirat kézhezvétele és megfejtése után október 11-én kora hajnalban a Kremlben megkezdődött a magyar és a szovjet fegyverszüneti delegáció közötti hatodik tárgyalási forduló, amely kedvező irányt vett.

Sztálin azt remélte, hogy a magyar átállás gyorsan megnyitja az utat a Vörös Hadsereg előtt Dél-Németország felé Forrás: AFP/RIA Novosti

Szentiványi Domonkos visszaemlékezése szerint a következő párbeszéd zajlott le közte és Molotov között ezen a sorsdöntő éjszakán:

„Molotov: Tisztában vagyok vele, hogy a németek mészárlást akarnak, és ezt nekünk meg kell akadályoznunk. Úgy tudom, az előzetes feltételeket elfogadták; ezek után lehetségesnek tartják-e, hogy megbeszéljük és aláírjuk a végleges fegyverszünetet?
Szent-Iványi: Igen! E tekintetben szabad kezet kaptunk. Egy rádiótáviratunk alapján a felhatalmazást (pleins-pouvoirs) írásban is megerősítették, és Nemes őrnaggyal elküldték, aki épp most tart a levéllel Kőrösmező érintésével Moszkva felé.” (Forrás: Szentiványi Domonkos: Az előzetes, vagy inkább részleges fegyverszünet aláírása. 1944.október 11., Magyar Szemle)

Horthy Miklós családja körében, a kenderesi kúriában. A kép jobb szélén ifj. Horthy Miklós, a kiugrási iroda vezetője Forrás: Origo

Miután tisztázódott a meghatalmazás kérdése, kora este,

Molotov Kremlben lévő rezidenciáján megtörtént a fegyverszüneti megállapodás aláírása.

Miközben a dokumentumot előkészítették az aláíráshoz, Molotov emelkedett hangulatban odalépett Szent-Iványihoz, és a következőket mondta a magyar diplomatának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” (Forrás: id. mű) Úgy tűnt, Magyarország megmenekül attól, hogy háborús csatatérré váljon.

Hitler füle mindent hallott

Hitlernek azonban – a német titkosszolgálatnak és különösen a magyar hazaáruló politikusoknak, illetve a vezérkarban dolgozó németbarát főtiszteknek köszönhetően – pontos információi voltak a tervezett átállásról.

A Führer már korábban elhatározta, hogy akár a legdrasztikusabb eszközökkel is meghiúsítja a „magyarok árulását”.

Hitler és Göring. A Führer pontos információkkal rendelkezett a magyar fegyverszüneti előkészületekről Forrás: ww2 in color

Október 2-án Edmund Veesenmayer budapesti német nagykövet és teljhatalmú birodalmi megbízott tudatta a letartóztatás elől a német követség Úri utcai épületébe menekült Szálasival, hogy a birodalmi kormány a továbbiakban egyedül őt tekinti „felelős tényezőnek” Magyarországon.

Edmund Veesenmayer német nagykövet és teljhatalmú birodalmi megbízott Forrás: O.Ang.

Hitler üzenete után a közeli hatalomváltás reményétől megrészegült nyilas vezér utasítást adott Gera Józsefnek, a pártszolgálat vezetésével megbízott „testvérnek”, hogy szervezze meg a puccs végrehajtásához a fegyveres pártszolgálatot, amihez a németek több mint 10 ezer géppisztolyt és puskát biztosítanak a hungaristák számára. Időközben Hitler jóváhagyta a kormányzó eltávolítását és kiugrás meghiúsítását célzó Panzerfaust (Páncélököl) fedőnevű hadművelet tervét.

A kommandós vállalkozásairól ismertté vált Otto Skorzeny SS Obersturmbannführert (a kép bal oldalán) Hitler "bűvös vadászaként" emlegették Forrás: Bundesarchiv

A katonai beavatkozáshoz Budapestre rendelték az 501. SS-nehézpáncélos-zászlóalj közel 50 Tiger B típusú harckocsiból álló egységét, a műveletek irányítására pedig a fővárosba érkezett a varsói felkelést leverő Erich von dem Bach-Zelewski SS-Obergruppenführer (altábornagy), valamint a kommandós akcióiról elhíresült Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer (alezredes) is, kipróbált bevetési egységével.

Szálasi Ferenc, a puccsal hatalomra került nyilas vezér a hatalomátvétel napján,1944. október 16-án a Honvédelmi Minisztérium épülete előtt Forrás: AFP

Skorzeny már október 8-án akcióba lépett; hajnalban a lakása elől elrabolták a feltétlenül kormányzóhű Bakay Szilárd altábornagyot, a kiugrásban kulcsszerepre szánt budapesti I. hadtest parancsnokát. A németek mindent előkészítettek, hogy meghiúsítsák Magyarország háborúból történő kiugrását.

Erich von dem Bach-Zelewski SS-Obergruppenführer Forrás: Bundesarchiv/Unger

A belső árulás és a kiugrás rossz előkészítése végül meghiúsította, hogy az ideiglenes fegyverszüneti egyezmény alapján Magyarország kiváljon a háborúból. Október 15-én a kormányzói proklamáció elhangzása után gyorsan összeomlott a kiugrási kísérlet, és késő délután már Szálasi hadparancsát bömbölte a rádió. Magyarország közel fél évre pusztító harcok színterévé vált.