Lehet, hogy létezett a bábeli zűrzavar - Rejtélyes kapcsolat a világ nyelvei között

A jelenleg beszélt nyelvek kétharmadának elemzése során kiderült, hogy bizonyos tárgyakra és fogalmakra hasonló hangokat használunk a világ minden táján. Az ok rejtélyes.

A Föld 7,4 milliárd lakója több mint 6000 nyelvet beszél, az észak-kaukázusi abazától kezdve a magyaron át az afrikai zuluig. Számos nyelv különféle nyelvcsaládokba sorolható, mint például az indoeurópai nyelvcsalád, amelynek közel 150 nyelvét (közte az angolt, németet, franciát, spanyolt) világszerte 3 milliárdan beszélik. Más nyelvek ezektől függetlenül alakultak ki és fejlődtek.

Puszta véletlennek tartotta eddig a nyelvtudomány

A manapság elfogadott elmélet szerint bizonyos eseteket, így a hangutánzó szavakat leszámítva

a szavak jelentése és hangalakjuk között nem valódi, hanem önkényes a kapcsolat,

vagyis az évezredek során az adott népcsoport tagjainak megegyezése nyomán alakult ki, hogy egy-egy fogalomra milyen hangokat használnak. Ami magyarul madár, az oroszul ptyica, szuahéliül ndege, japánul tori. A nyelvtudomány eddig a puszta véletlennek tulajdonította, hogy például a mama szó sok nyelven hasonlít: "m" betűt tartalmaz.

Az egyik legnépesebb az indoeurópai nyelvcsalád, ehhez tartozik többek között az angol, a német, a francia és a spanyol is Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Yana Paskova

Számos nyelvben azért vannak hasonlóságok, mert egyazon nyelvcsaládhoz tartoznak, közös az ősük, vagy éppen a történelem során több szót is átvettek egymástól. Tekintet nélkül azonban a nyelvek eredetére,

még a legkülönfélébb hangzású nyelvekben is több közös van, mint elsőre gondolnánk,

állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukhoz matematikai úton elemezték a kiválasztott szócsoportokat.

Statisztikai elemzésnek indult, meglepő felfedezés lett belőle

A svájci, dán, német, holland nyelvészekből, matematikusokból és pszichológusokból álló kutatócsoport 100 alapszót hasonlított össze a jelenleg beszélt nyelvek 62 százalékában, amivel a nyelvi rokonságok 85 százalékát lefedték.

A hindi is a legősibb nyelvek közé tartozik Forrás: AFP/Manjunath Kiran

A magyart is beválogattuk a vizsgált nyelvek közé

– erősítette meg az Origo kérdésére Damián Blasi matematikus, a lipcsei Max Planck Intézet PhD-hallgatója, a kutatócsoport tagja. – Számunkra is meglepetés volt, hogy például a testrészek és állatok megjelölésére használt szavakat, illetve a mozgást jelentő igéket mennyire hasonló hangokkal nevezik meg a különböző nyelveken.”

Vizsgálták a magyar nyelvet is Forrás: MTI/Lakatos Péter

Ez a hang-szimbólum minta újra és újra felbukkant a statisztikai elemzések során, függetlenül az adott népcsoport geográfiai elhelyezkedésétől vagy a nyelvrokonságtól. "Kell lennie valamilyen emberi jellegzetességnek, ami a minta kialakulásához vezet. Még nem értjük, mi ez, de tudjuk, hogy létezik", mondta Morten Christiansen társszerző, az amerikai Cornell Egyetem pszichológiaprofesszora.

Bábel talán igaz volt: számítógépes elemzés fedte fel az összefüggéseket

A kutatás során a kiválasztott névmásokat, főneveket és mozgást jelentő igéket hangzásuk szerint egyszerűsítve 41 magán- és mássalhangzóvá bontották föl, aztán keresni kezdték a hangzásbeli mintákat.

A számítógépes elemzéssel 74 alkalommal találtak összefüggést a hang és a szimbólum (adott dolog vagy fogalom) között

– még eltérő nyelvcsaládokhoz tartozó nyelvek esetén is. Íme, néhány példa:

FOGALOM	GYAKRAN VAN BENNE	RITKÁN VAN BENNE
bőr	–	m, n
csillag	z	–
csont	k	y
egy	t, n	–
én	j, n, ny	u, p, b, t, s, r, l
fog	–	b, m
fül	k	–
hal	a	–
hall	n	–
hamu	u	–
harap	k	–
homok	s	–
iszik	–	a
kerek	r	–
kicsi	i, c	–
kő	t	–
kutya	s	t
levél	b, p, l	–
mell	u, m	a, h, r
mi	n	p, l, s
név	i	o, p
nyelv	e, l	u, k
orr	u, n	a
piros	r	–
szarv	k, r	–
szem	–	a
te	–	u, o, p, t, d, q, s, r, l
teli	p, b	–
térd	o, u, p, k, q	–
víz	–	t

Az eredmények felvetik egy ősnyelv létezésének lehetőségét.

A bábeli nyelvzavar

Mózes I. könyve 11. fejezetének elbeszélése szerint Noé utódai, akik még mind egy nyelvet beszéltek, Sineár földjére mentek, és ott egy várost meg egy tornyot akartak építeni, amelynek csúcsa az égig ér. Isten azonban meghiúsította törekvésüket, és megbüntette elbizakodottságukat azáltal, hogy összezavarta nyelvüket úgy, hogy nem értették meg egymást, és elszéledtek a Földön. (Forrás: Wikipédia)

Az elmúlt évtizedekben több kutatás is kimutatott bizonyos hang-szimbólum mintázatokat, például azok a vizsgálatok, amelyek megállapították, hogy a kisméretű tárgyakra sok nyelven magas hangrendű magánhangzókat (e, i) használnak az emberek. Hasznos és érdekes vizsgálat volt a bouba-kiki szópár nyelvészeti vizsgálata: előbbit nagyobb és kerekded, utóbbit kisebb és tüskés alakzattal párosították a legkülönfélébb nyelvet beszélő tesztalanyok.

Úttörő jellegű felfedezés

A mostani kutatás annyiban is különleges, hogy először vizsgáltak egyszerre ennyi nyelvet és kifejezést.

Még soha nem sikerült kimutatni, hogy a hang-szimbólum kapcsolat ilyen mélyen áthatja a világ nyelveit

– mondta a Cornell Egyetem pszichológiaprofesszora. – Első alkalommal bizonyítottuk ezt, ráadásul ilyen léptékben."

Forrás: Kisgyörgy Éva

A hasonló hangzás mellett sok esetben az is egyezett, hogy hány hangból áll egy adott szó a különböző nyelveken. A vizsgált nyelvek sokaságát tekintve kevéssé valószínű, hogy az egybeesések véletlenszerűek legyenek. A kutatók további elemzésekhez kötik a jelenség magyarázatának megfogalmazását, persze azért vannak ötleteik.

Elképzelhető, hogy létezett egy ősnyelv

Elképzelhető, hogy a történelem hajnalán létezett egy (vagy több) ősnyelv, protonyelv, és a hasonló hangzás ennek (ezeknek) a maradványa. Tehát akármennyire is sokszínűnek gondoljuk a világ nyelveit, bizonyos hang-jelentés asszociációk létezhetnek a kultúrájuk, történelmük, földrajzi életterük szempontjából rendkívül eltérő népcsoportok között is.

Bábel tornya Pieter Bruegel festményén Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a kutatók olyan fogalmakat válogattak be a vizsgált készletbe, amelyeket a gyerekek elsőként sajátítanak el a nyelvtanulás folyamata során, az sem kizárt, hogy egy bizonyos hangzás segíti a szó rögzülését. "Valószínű, hogy a jelenségnek köze van az emberi agyhoz, az elméhez, az emberek közötti interakciókhoz, esetleg azokhoz a jelekhez, szignálokhoz, amelyeket tanulás vagy beszéd közben használunk" – vélekedett Morten Christiansen.