Innen ered a fűzfán fütyülő rézangyal
![angyal, rézangyal](https://cdn.origo.hu/2023/12/KBUAtKdJyKfFY_lNJamnVnQBEOTZNeM4lEn9lYeVeRE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2MzNThjMjI5NjFlZDRmNzM5YzEzYWVkYTlhNWNlYmUx.webp)
Éppen attól függően, hol vagyunk az országban, az a bizonyos rézangyal fűzfán vagy rézfán is fütyülhet, egy azonban mindkét esetben biztos: ez az egyik legfurcsább mondás a magyar nyelvben, amit akkor használunk, ha valami miatt hirtelen begurulunk.
A Nemzeti Geográfia weboldala szerint a szólás valószínűleg juhászoktól ered, akik rézből készült farkascsapdákkal védték a nyájukat, amelyeket a fűzfák ágaira erősítettek. Szelesebb időben a levegő átfütyülhetett a csapdák között, ami
valószínűleg felbosszantotta a juhászokat,
hiszen nem tudták megállapítani, a farkasok érkeztek-e meg, vagy csak a természet játszik játékot velük.
Az Óbudai Egyetem Geoinformatikai Intézetének egyik cikke szerint bakonyi orvvadászoktól is származhat a kifejezés, akik egyáltalán nem örültek, amikor egy hozzáértő erdész, Fuchs Antal került a területükre, hiszen nagyon megnehezítette a dolgukat. Bár ez a kép nem igazán magyarázza meg, honnan eredhet a rézangyal, aki a fűzfán fütyül, valószínűleg átvitt értelemben a közeledő erdészre utalhat, aki lehetetlenné tette, hogy a tilosban vadászók nyugodtan "dolgozhassanak".