Szuperföldnek nevezzük az olyan planétákat, amelyek nagyobb tömegűek Földünknél, de kisebb tömegűek a Neptunusznál. Habár a szuperföld elnevezés elsősorban a bolygó tömegére utal, olyan égitestekre is használják, amelyek nagyobbak a Földnél, de kisebbek az úgynevezett mini-Neptunuszoknál (ezeknek a sugara 2-4 földsugár között van).
A szóban forgó szuperföld „alig" 21 fényévnyire van tőlünk és a GJ 625 nevű M-színképtípusú törpecsillag körül kering (tömegük a Föld tömegének harmada) - írja a Phys.org tudományos hírportál.
Az ilyen típusú csillagok környezetében gyakrabban fordulnak elő Föld-szerű kőzetbolygók, ezért is számítanak kutatottnak a szakemberek körében. Ugyanakkor a kistömegű csillagok aktivitása megnehezíti a keresést, mivel a csillagok forgása által kibocsátott jeleket a kutatók könnyen a lakhatósági zónában található kőzetbolygók szignáljaként értelmezhetik.
A kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet munkatársa, Alejandro Suarez Mascareño a TNG teleszkópra szerelt HARPS-N nevű spektrográf segítségével fedezte fel az égitestet. A kutatómunka még 2013-ban kezdődött és összesen három és fél évig tartott.
A tanulmány szerint az eredmények azt mutatják, hogy a bolygó a lakhatósági zóna belső szélén található. A GJ 625 b névre keresztelt bolygó mindössze 2,8 földtömegű, így idáig ez a legkisebb tömegű naprendszeren kívüli bolygó, amit M-színképtípusú törpecsillag körül találtak. A planéta 14,6 nap alatt tesz meg egy kört, ami azt jelenti, hogy nagyon közel, mindössze 0,08 csillagászati egységre (1 CsE = 150 millió kilométer) van a központi csillagtól. (Összehasonlításképpen a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr mindössze 0,38 CsE-re van a Naptól.)
A kutatók becslése szerint a szuperföld felszíni hőmérséklete 76-77 Celsius fok körül lehet, de ez a légkör tulajdonságaitól is függ. Az sem kizárható, hogy a bolygón folyékony víz van, de ennek kiderítéséhez először a GJ 625 b atmoszféráját kellene alaposabban tanulmányozni. A kutatások mindenesetre tovább folytatódnak, írták a tudósok.
A publikáció egyelőre nem érhető el szakfolyóiratban, az arXiv.org oldalon azonban olvasható.