Sisakot viselt a lázálomszerű kambriumi miniszörny

Az Orthrozanclus elongata tudományos rekonstrukciója

A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium időszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.

Horrorfilmek világát idézi a félmilliárd éves lény

Az őslénytankutatók a furcsa élőlény két egyedét fedezték fel a kambriumi korú Csengjiang formáció több mint félmilliárd éves kőzetté vált tengeri üledékrétegeiben. Az egyik ősmaradványt még 2015-ben találta meg Fangcsen Zao paleobiológus, a Kínai Tudományos Akadémia tagja, a másikra pedig egy amatőr fosszíliagyűjtő bukkant rá 2016-ban, és felismerve a lelet jelentőségét átadta azt a területen rendszeres kutatásokat végző Zao professzornak.

Az Orthrozanclus elongata tudományos rekonstrukciója Forrás: Nature

„A teremtmény olyan, mint egy mitikus szörny" – nyilatkozta a Live Science tudományos portálnak Martin Smith, az angliai Durham Egyetem Földtudományi Tanszékének docense.

Az újonnan leírt ősmaradvány is hozzájárulhat a korai kambrium tengeri faunájának jobb megismeréséhez,

a felfedezés eredményét publikáló kutatók szerint. Az Orthrozanclus elongata tudományos fajnéven leírt élőlény még a korai kambrium számos rendkívül furcsa kinézetű egykori tengeri állata közöl is kiemelkedik sajátos megjelenésével.

Az Orthrozanclus elongata fosszíliájáról készült felvételek, a kövült test struktúráját ábrázoló rajzokkal kiegészítve Forrás: Nature

Az alig 20 milliméter hosszú és 3 milliméter széles megnyúlt testű állat testét cserépszerű páncélzat borította,

amelyet a háti oldalon két sorban felmeredő hosszú tüskék szegélyeztek.

Ami még különlegesebb, hogy az O. elongata fejét egy sisakszerű héj védte.

Biciklisisak-szerű héjat visel a fején

„Az ehhez hasonló fosszíliák rendkívül ritkák" - kommentálta a felfedezés jelentőségét Martin Smith.

Mindössze két példányt találtak a több tízezernyi élőlény maradványai között"

- fűzte hozzá a kutató. A Csengijang formáció a világhírű kanadai Brit Kolumbiai Sziklás-hegységben a múlt század elején felfedezett Burgess Pala formáció mellett a másik leggazdagabb ismert kambriumi ősmaradvány-lelőhely.

Az Orthrozanclus elongata testfosszíliája az 515 millió éves tenegeri üledékes kőzetlapon Forrás: Fangcsen Zao

A kutatók még nem jöttek rá, hogy konkrétan milyen célt szolgálhatott az apró élőlény fején felfedezett biciklisisak-szerű kemény teknő.

Az O. elongata gyönyörűen fennmaradt páncélzata teljesebb képet nyújthat a tommotidák anatómiájáról, amelyek a mai is létező, ám fénykorukat a földtörténeti ó- és középkorban élő kagylószerű barchiopodák, a kizárólag tengerben élő pörgekarúak távoli felmenőinek számítanak.

Szabadon mászkálhattak a kagylószerű lények ősei

A most megtalált két fosszília azt sugallja, hogy a helyhez kötött életmódot folytató és külalakra a kagylókhoz nagyon hasonló pörgekarúak ősei egykor aktív, szabadon mozgó életmódot folytattak a kambriumi ősóceánok parti övének sekély aljzatán.

Egy pörgekarú vagy brachiopoda kagylóteknőhöz hasonló 460 millió éves héja, az ordovícium időszakból Forrás: Ancient Earth

A barchiopodák napjainkban a tengerfenékhez kötött és a kagylókhoz hasonló szűrögető életmódot folytatnak. Ezt az ősi, nagy múltú állatcsoportot az élő fosszíliák között tartják számon.

Ma élő (recens) kagylószerű pörgekarú. Az új lelet azt valószínűsíti, hogy ezeknek az élő kövületeknek a távoli ősei nem helyhezkötött életmódot folytattak Forrás: Wikimedia Commons

Ha a mi értelmezésünk igaz, akkor ezt a nézetet könnyen a feje tetejére fordíthatjuk"

- nyilatkozta Martin Smith arra az evolúciós fordulatra utalva, amely szerint a barchiopodák ősei szabadon mozgó, nem pedig helyhez kötött életmódot folytattak. A felfedezésről szóló tanulmány a Scientific Reports tudományos szaklapban jelent meg.

A földtörténet legrejtélyesebb kora

A földtörténeti ókor vagy paleozoikum első időszaka, a kambrium kor 542 millió éve köszöntött be, és 488 millió éve ért véget.

Ebben az időben még csak és kizárólag az ősóceánokban létezett az élet.

A Föld félmilliárd évvel ezelőtt, a késői kambrium korban Forrás: American Roads

A szárazföldek kietlen sziklás pusztaságot alkottak, a számunkra zömében mérgező gázokból álló kambriumi atmoszférából pedig halálos eredménnyel járt volna lélegzetet vennünk. E kor leghíresebb és sokat vitatott jelensége az úgynevezett nagy kambriumi robbanás volt.

Alig tízmillió év alatt változatos, gazdag élővilág alakult ki a kambriumi tengerekben Forrás: Pinterest

Ez az elnevezés arra utal, hogy a korai kambriumban, hozzávetőleg 530 millió éve a fosszilis rekordban (a kőzetekbe zárt ősmaradványanyagban) soha nem tapasztalt makroevolúciós robbanás nyomai fedezhetők fel.

Vannak akik a kambriumi robbanásban Darwin cáfolatát látják

Alig tízmillió év leforgása alatt, ami mind a földtörténeti időlépték, mind pedig a magasabb taxonok szintjén lezajló evolúciós fejlődés szempontjából rendkívül rövid időnek tekinthető, jöttek létre a zömében ma is létező állattörzsek, számos más, de rövid idő alatt eltűnt törzzsel együtt.

A kambrium jellegzetes és fontos szintjelzőnek számító tengeri ízeltlábúi, a háromkaréjos ősrákok, vagy trilobiták. Magyar nevükkel szemben semmi közük sincs a ma élő rákokhoz Forrás: YouTube

Az a jelenség, hogy a rendkívül diverzifikált kambriumi élővilág látszólag minden előzmény nélkül jelent meg az élet színpadán,

komoly fejtörést okoz a tudósoknak.

Az evolúciós elmélet ellenfelei egyenesen a kambriumi robbanásban látják Darwin cáfolatának egyik legfőbb bizonyítékát.

Bizarrabbnál bizarrabb élőlények népesítették be a kambriumi kor ősóceánjait. Forrás: Pinterest

Mások, köztük Richard Dawkins szerint a kambriumi robbanás csupán virtuális jelenség, mert csak arról van szó, hogy ekkor jelentek meg az első külsővázas élőlények, amelyek - szemben a prekambrium végi élővilággal-, már képesek voltak jól és tömegesen fosszilizálódni.