Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve eső?

Kivált sótelep az Atacama- sivatagban

Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.

Ötvenszer szárazabb, mint a hírhedt Halál-völgy

A Peru, valamint Chile területén található szikla és homoksivatag, az Atacama egészen különleges geológiai képződménynek számít. A mintegy 15 millió éve, a miocén időszak derekán kialakult területet a még napjainkban is emelkedő Andok, a Föld leghosszabb lánchegysége, és a Csendes-óceán parti hegyvidéke, az átlagosan 800 méter magas Domeyko Kordillerák övezik.

Az Andok magasba nyúló hegyormai megakadályozzák a nedves légtömegek beáramlását Forrás: Miguel Vieira

A Csendes-óceán partvidékével párhuzamosan futó, észak-déli irányban hozzávetőleg 1000 kilométer hosszú, ám mindössze 160 kilométer széles sivatag nem csak a dél-amerikai kontinens,

hanem a Föld legszárazabb vidéke is egyben.

Az Atacama-sivatag műhold felvételen Forrás: NASA

A kietlen sivatag déli, Baktérítő alatti része számít „nedvesebbnek". Az ötödik legnagyobb chilei városnál, az óceánparti Antofagostánál, amely közvetlenül határos a sivataggal, az óceáni hatás miatt 3 mm az átlagos éves csapadékmennyiség, ám még

az Atacama e „termékenynek" számító részén is voltak olyan időszakok, amikor 40 évig egyetlen csepp eső sem hullott.

Az Atacama "legtermékenyebb" része ott található, ahol a sivatagi terület a legközelebb fekszik az óceánhoz Forrás: Wikimedia Commons

Az Atacama ötvenszer szárazabb vidék, mint a hírhedt kaliforniai Death Valley, azaz a Halál-völgy.

Még hatezer méter felett sincsenek gleccserek

De vajon mi a magyarázata az itt tapasztalható extrém szárazságnak? A Baktérítő térségének leszálló légáramlatai nem szállítanak csapadékot, az Andok magasba emelkedő ormai pedig meggátolják a nedves óceáni légtömegek beáramlását.

Az Atacama ötvenszer szárazabb, mint a hírhedt kaliforniai Halál-völgy Forrás: Wikimedia Commons

A tartós szárazság kialakulásában komoly szerepet játszik a dél-amerikai kontinens nyugati partvidéke mentén északnak tartó hideg Humboldt-áramlat is.

Az antarktiszi eredetű hűvös víztömeg miatt úgynevezett hideg felhőlencse alakul ki,

ami megakadályozza a felfelé irányuló levegőáramlást, és ezen keresztül a felhőképződést is. A szárazság olyan mértékű, hogy még 6 800 méteres magasságban, bőven a hóhatáron túl sincsenek magashegységi gleccserek.

A híres geológiai formáció, a Tara-katedrálisok a sivatag chilei részén láthatók Forrás: Wikimedia Commons

Hasonlóan az afrikai kontinens nyugati partvidékén fekvő Namíbiához,

a ködképződés viszont igen jelentős,

ami miatt az Atacama egyes területein a lecsapódó pára elegendő nedvességet biztosít bizonyos szárazságtűrő növények életben maradásához, még csapadék hiányában is.

Van, ahol a pára elegendő mennyiségű vizet biztosít a szárazságtűrő növények túléléséhez Forrás: Wikimedia Commons

Az Atacama nem csak nagyon száraz, hanem meglehetősen hűvös vidék is,

szemben a forró Szaharával. Az Atacama területén nem nagyon láthatók olyan homokdűnék, mint a Szaharában, vagy a Namíbia-sivatagban. A durva, kavicsméretű szemcsékből a szél nem tud dűnéket építeni.

A mamutok korában hullott itt utoljára kiadós eső

Az Atacama legszárazabb és legkietlenebb területei a sivatag északi részén találhatók.

A szárazság és a talajszerkezet ebben a körzetben kísértetiesen emlékeztet a marsi viszonyokra,

ezért nem véletlen, hogy a NASA nagy előszeretettel teszteli itt a marsi űrexpedíciók kutatóeszközeinek prototípusait.

A sivatag egyes részein 120 ezer éve esett utoljára kiadós eső Forrás: Wikimedia Commons

A sivatagnak ebben a körzetében a geológiai kutatások szerint

az utolsó csapadékos periódus 120 ezer éve, még a pleisztocén kor utolsó nagy eljegesedése, a Würm-glaciális elejéről mutatható ki.

Ezt tanúsítják az egykori, esővíz által kivájt folyásmedrek és kisebb, sekély tómedencék.

A "sivatag keze" az Atacamában Forrás: Marcos Escalier Tello

E múltbéli, viszonylag csapadékos periódus megszűnése óta gyakorlatilag töretlen és folyamatos a szárazság. Az egykori beszáradt tavak helyén sómedencék, úgynevezett salarok alakultak ki.

Kivált sótelep az Atacama sivatagban Forrás: Wikimedia Commons

Az extrém szárazság, a páramentes levegő, a fényszmog tökéletes hiánya, és a nagy tengerszint feletti magasság egyedülállóan kedvező adottságokat biztosít a földi optikai csillagászati megfigyelések számára.

A sivatagi körülmények ideálisak az optikai csillagászat számára Forrás: Wikimedia Commons

Ezért nem véletlen, hogy az Európai Déli Obszervatórium két nagy csillagvizsgálót is ide telepített, a La Silla, és a Paranal Obszervatóriumokat.