Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

Vágólapra másolva!

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Elter Tamás

Vágólapra másolva!

gazdasági reform prágai tavasz Magyar Szocialista Munkáspárt keményvonalasok Leonyid Iljics Brezsnyev Gáspár Sándor Nyers Rezső 1956-os forradalom és szabadságharc konszolidáció Fock Jenő miniszterelnök Új Gazdasági Mechanizmus katonai intervenció palotaforradalom SZKP Kádár János Kádár-korszak Varsói Szerződés Szakszervezetek Országos Tanácsa Lázár György hidegháború

Táguló gyűrűben konszolidációt hullámzott a szép Balaton

A magyar pártvezetés először 1972. február 11-én, Kádár János moszkvai látogatásán kapott hivatalos fejmosását a Kreml uraitól (pontosabban elvtársaitól) az 1968. január elsején életbe léptetett reformcsomag, az új gazdasági mechanizmus miatt.

Az 1963 és 1968 közötti konszolidációs folyamat idején vált megkerülhetetlenné Kádár János hatalma Forrás: Fortepan

A magyar reformkísérlet az úgynevezett szocialista piacgazdálkodás megteremtését tűzte ki céljául,

a korábbi rendkívül merev központi tervutasításos rendszer lebontásával, és a részleges vállalati önállóság megteremtésével.

Kádár János a május elsejei felvonulás dísztribünjén, 1957-ben. Kádár sikerrel erősítette meg a hatalmát Forrás: Fortepan

Az új mechanizmussal

a pluralizmus bizonyos csírái is megjelentek a magyar jogrendben

valamint – akkori terminológiával élve – a népgazdaságban is, egyenjogúvá téve az állami, a szövetkezeti, valamint a mezőgazdasági egyéni kisgazdaságok, továbbá a kisipar, illetve a magánkereskedelem tulajdonformáit.

Az 1950-es évek, a Rákosi-diktatúra fojtogató légköre után a kádári konszolidáció a szabadság illúzióját keltette Forrás: Fortepan

Az 1963-tól kibontakozó konszolidáció a Rákosi-diktatúra és az 1956 utáni megtorlások fojtogató légköréhez képest

már-már szabadságnak tűnt a kádári puha diktatúrával kiegyező lakosság számára,

ami a fogyasztás és az életszínvonal növekedésével együtt az 1960-as évek legvégére valóságos paradicsomi viszonyokat teremtett Magyarországon a „szocialista tábor" többi országához képest.

Kádár János neve egy egész korszak szimbólumává vált Forrás: Fortepan

De a 60-as évek másfajta változásokat is hoztak.

Az 1968-as prágai tavasz eseményei súlyosan frusztrálták az SZKP vezetését és Leonyid Iljics Brezsnyevet, aki elődje, Nyikita Szergejevics Hruscsov 1964-ben történt puccsszerű eltávolítása után leplezetlen konzervatív fordulatba kezdett.

Kádár János az MSZMP, és Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP első titkára Budapesten. Hruscsovot 1964-ben konzervatív palotaforradalom buktatta meg a Kremlben Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Prága után mindenfajta reform roppant gyanússá vált a Kreml számára.

Emiatt az 1968. január elsejével bevezetett magyar reformcsomag már kezdettől fogva súlyos gyanakvást keltett Moszkvában.

Ez a gyanakvás csak tovább fokozódott a prágai tavasz kibontakozása, majd Alexander Dubcek reformtörekvéseinek fegyveres erővel történt meghiúsítása után.

Brezsnyev a szőnyeg szélére állítja Kádárt a Kremlben

Kádár János 1972. február 11-i moszkvai látogatásán Leonyid Iljics Brezsnyev nyíltan kérdőre vonta az MSZMP első emberét a gazdasági reformok, illetve azok „aggasztó következményei" miatt.

Alexander Dubcek (jobbról balra a harmadik) volt a „prágai tavasz” vezéralakja Forrás: AFP

Brezsnyev ugyanis veszélyes precedenst látott a magyar gazdasági reformban,

annak ellenére, hogy a Dubcek-féle csehszlovák kísérlettel szemben - amely a gazdasági reformokkal párhuzamosan politikai fordulat végrehajtásában is gondolkodott - a magyar pártvezetés számára mindenfajta politikai reform tabutémának számított.

Szovjet tankok Prága utcáin, 1968 augusztusában, a "prágai tavasz" leverésekor. A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciója volt a Brezsnyev-doktrína főpróbája Forrás: AFP

Az 1972. február 11-i hivatalos vizit alkalmával lefolytatott tárgyalások, valamint a díszebéd is

lényegében Brezsnyev egyoldalú vádbeszéde, kirohanása volt a magyar gazdasági reformtörekvések ellen.

Az SZKP főtitkára élesen kikelt a „veszélyes jobboldali elhajlások, a kulturális élet kispolgári nézetei", valamint az úgynevezett kistőkés viszonyok visszaállítása ellen a mezőgazdaságban.

Brezsnyev pártfőtitkárként konzervatív fordulatot hajtott végre a szovjet politikában Forrás: AFP

Brezsnyev számon kérte a „szocialista társadalmi igazságosság" érvényesülését,

valamint kifogásolta az „éberség" lankadását is,

amelyek súlyosan fenyegetik a „testvéri Magyarország" társadalmi fejlődését.

Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Kádár János, az MSZMP első titkára. (Jobb szélen Biszku Béla, a kép bal oldalán pedig Rajnai Sándor áll.) Brezsnyev mereven ellenzett minden reformtörekvést Forrás: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/LEV IVANOV

Brezsnyev rendkívül tájékozott volt az összes magyarországi kérdésben,

még a pártvezetők egymás közti bizalmas megbeszéléseiről is pontos információkkal rendelkezett,

olyan, az MSZMP Központi Bizottságában ülő élesen reformellenes kádereknek, mint például Gáspár Sándornak, a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) elnökének köszönhetően, akik minden részletről tájékoztatták a „moszkvai elvtársakat".

Az MSZMP KB-n belüli konzervatívok egyik hangadója, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke Forrás: Wikimedia Commons

A Kremlben zajló tárgyalásokról készített egykorú bizalmas feljegyzés szerint

Kádár nyugodt szenvtelenséggel tűrte Brezsnyev haragos fejmosását.

A szovjet pártfőtitkár felvetéseiből néhányat kapásból elutasított, a nyitva maradt kérdésekkel kapcsolatosan pedig megígérte a problémák kivizsgálását és szükség szerinti korrigálását.

Kádár János a budapesti pártaktíva ülésén. Kádár mindig is konzervatív nézeteket vallott, ám 1956 tanulságaként felismerte, hogy a hosszú távú stabilitás elképzelhetetlen a politikai konszolidáció, és az életszínvonal emelése nélkül Forrás: Fortepan

Az MSZMP KB novemberi ülésén ennek jegyében kompromisszumos megoldás született, és a reformok további kiterjesztését - amit az új mechanizmus atyjaiként számon tartott Nyers Rezső, Bognár József, valamint Fock Jenő javasoltak - egyelőre levették a napirendről.

Csak városi legenda Kádár János reformpártisága

A szovjet pártvezetés azonban továbbra sem volt elégedett a magyarországi fejleményekkel,

ezért is került sor Brezsnyev váratlanságában fenyegető tököli villámlátogatására

1972. november 27-én. Leonyid Iljics Brezsnyev számára azzal telt be végleg a pohár, hogy az MSZMP KB novemberi határozata ellenére folytatódott a vita az 1968-as új gazdasági mechanizmus továbbfejlesztéséről.

Kommunista pártok nemzetközi találkozója Moszkvában, 1969-ben. Brezsnyev a "nemzeti sztálinista" Ceausescu román pártvezető társaságában Forrás: AFP

A reformközgazdászok, többek között Bognár József akadémikus,

valamint az MSZMP Központi Bizottságának az új gazdasági mechanizmus mellett kiálló tagjai,

így különösen a reformot előkészítő bizottság vezetője, Nyers Rezső, valamint rajta kívül Fock Jenő miniszterelnök, Aczél György, Ajtai Miklós, továbbá Párdi Imre újabb, a piacgazdasági szemlélet felé nyitó intézkedéseket szorgalmaztak.

Nyers Rezső, az 1968-as reformfolyamat egyik atyjának neve az elsők közt szerepelt Brezsnyev listáján Forrás: Tuba Zoltán - Origo

Tudni kell, hogy noha az 1960-as 70-es évek viszonylagos jólétét a korabeli közvélemény egységesen Kádár „reformszellemiségének" tudta be,

Kádár János egyáltalán nem számított reformpártinak, mert a pártvezetésen belül a konzervatív vonalat képviselte.

Kádár csak azért tűrte el az 1964-től kibontakozó reformista mozgalmat, mivel jó eszközt látott benne az életszínvonal emelésére, ezen keresztül pedig az általános társadalmi stabilitás biztosításához.

Kádár János a nézeteltérések ellenére sem óhajtott tengelyt akasztani Brezsnyevvel Forrás: AFP

Kádár János számára 1956 legfőbb tanulsága az volt ugyanis, hogy a hőn áhított társadalmi stabilitás, és az 1960-as évek elejétől kibontakozó konszolidáció csak az életszínvonal fokozatos emelésével lesz hosszútávon fenntartható.

Középen Kádár János, balra tőle, profilból Németh Károly, a jobb szélen pedig Biszku Béla áll. Biszku reformellenes ultrakonzervatívnak számított a pártvezetésen belül Forrás: FORTEPAN/ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Kizárólag azért egyezett bele az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetésébe,

mert azt nem célnak, hanem eszköznek tekintette a „szocialista társadalmi viszonyok", azaz a politikai rendszer megerősítésében.

Ezt az óvatos nyitást, amely nagyobb hangsúlyt fektetett a szocialista táboron kívüli külgazdasági kapcsolatok kiépítésére is, Moszkva veszélyes elhajlásként értékelte.

Tökölre invitálják, mint 1956-ban Malétert

Ilyen előzmények után 1972. november 26-án futott be Brezsnyev minden diplomáciai udvariasságot nélkülöző bejelentése a másnapi, rajtaütésszerű látogatásáról. A szovjet pártfőtitkár váratlan és faragatlan bejelentkezése úgy hatott a Jászai Mari téri pártközpontra, mint derült égből a villámcsapás.

Kádár János, 1957-ben. Kádár 1956 novemberében - heves huzavona után - a Kreml döntése alapján lett a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a szovjetbarát Quisling-kabinet feje Forrás: Fortepan

Másnap, alighogy Brezsnyev különgépe betont fogott a tököli katonai repülőtér futópályáján, az SZKP főtitkára azonnal magához kérette Kádárt, hogy átadja számára az 1968-as magyar reformfolyamat felfüggesztését követelő szovjet ultimátumot.

Brezsnyev konzervatív fordulata vezetett az 1970-es évektől egyre intenzívebb visszaesés, a "pangás korszakához" Forrás: AFP

Már soha sem fogjuk megtudni, hogy Kádár Jánosnak, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, a Kreml által felállított budapesti Quisling-kormány egykori fejének vajon eszébe jutott-e Brezsnyev modortalan invitálásról

egy másik, tizenhat évvel korábbi, és szintén Tökölhöz köthető novemberi nap,

amikor a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét, Maléter Pált csalták ki a szovjet csapatkivonási tárgyalások folytatásának indokával a tököli katonai légi bázisra, ahonnan először a börtönbe, majd a bitófa alá vezetett az útja.

Nagy Imre miniszterelnök, Tildy Zoltán és Maléter Pál a parlamentben 1956. november 2-án. Malétert Tökölön tőrbe csalták a szovjetek Forrás: AFP

Természetesen, ha Kádár Jánost már nem is fenyegette olyan veszély mint másfél évtizeddel korábban Malétert, a magyar pártvezető Brezsnyev szokatlanul modortalan betoppanásából pontosan tudhatta, hogy igencsak kellemetlen tárgyalások elébe néz.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

Ebben a sejtésében nem is kellett csalatkoznia az MSZMP KB első titkárának. Brezsnyev ugyanis nem sokat kertelt, és rögtön a lényegre tért.

Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár Tyereskova, az első női űrhajós (Brezsnyev jobb oldalán) társaságában, nőnapi ünnepségen. Az 1972. novemberi villámlátogatáson a szovjet pártfőtitkár nem sokat kertelt, és nyíltan követelte a reformfolyamat leállítását Forrás: RIA/Novosty

Kádár Tökölre történt megérkezése után azonnal és ingerülten szóvá tette, hogy

Magyarországon továbbra is rossz irányba mennek a dolgok",

annak ellenére, hogy a február 11-i moszkvai tárgyalásokon az SZKP vezetése erre egyszer már nyomatékosan felhívta a „magyar elvtársak" figyelmét.

Kádár az új gazdasági mechanizmus mellé nem akart politikai reformokat is bevezetni, ám a Kreml gyanakvását ez nem oszlatta el Forrás: Origo

A szovjet pártfőtitkár azonban nemcsak a februárban megtett kifogásait ismételte meg,

hanem egy konkrét neveket tartalmazó listát nyújtott át Kádárnak,

a névjegyzéken szereplő reformisták haladéktalan elmozdítását követelve.

A reformok leállítása után a viszonylagos jólét már csak az ország súlyos eladósodása árán volt fenntartható Forrás: AFP/RIA Novosti/Ohmakevich

Kádár nyugodtan átolvasta a listát, majd Brezsnyevhez fordulva a következőket közölte:

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém."

A magyar pártvezető természetesen a kialakult nézeteltérés ellenére sem óhajtott tengelyt akasztani a Kremllel, mert ez ellentétes lett volna a meggyőződésével és egész politikai habitusával, ám a szovjetek által követelt irányváltás még így is további két évet vett igénybe.

Ultrakonzervatív ellentámadás, és a pangás korszaka

Nyers Rezsőt és a reformpártiakat elmozdították, az ultrakonzervatívok hangos képviselői, Komócsin Zoltán és Biszku Béla pedig ismét „helyzetbe kerültek". Végül a folyamat betetőzéseként - utolsó vezéráldozatként – a reformot bevezető kormányfőt,

Fock Jenőt váltották le a Minisztertanács éléről, 1975-ben.

Fock Jenő, az új gazdasági mechanizmus miniszterelnöke volt az utolsó vezéráldozat Forrás: MTI/Vigovszki

Az őt követő, és 12 évig hivatalban maradó Lázár György szürke egyénisége az ekkor kibontakozó, és végül a rendszer összeomlásához vezető „pangás korszakának" egyik jelképévé vált.

Lázár György, a Minisztertanács elnöke követte Fock Jenőt a kormányfői bársonyszékben. Színtelen szürke egyénisége jól szimbolizálta a "pangás korszakát" Forrás: MTI/Bara István

A reformok befagyasztása után Kádár vesszőparipája, az életszínvonal emelése

már csak a Magyar Nemzeti Bank nagyhatalmú első elnökhelyettese, Fekete János nevével fémjelzett új pénzügypolitikával, nevezetesen a nyugati piacról felvett, és egyre nagyobb államadósságot generáló hitelpolitikával volt biztosítható.