Különleges madárcsodát kaptak lencsevégre az amatőr ornitológusok

A hermafrodita kardinálispinty

Két amatőr pennsylvaniai madárszerető különleges kertet hozott létre otthonában, hogy nap mint nap élvezhesse a szárnyasok társaságát. A csodálatos természeti környezet a minap rendkívüli látogatót vonzott: egy kardinálispintyet, amely a faj tojóinak barna tollazatában pompázott, miközben a hímek erős, vörös csőrével és bóbitájával büszkélkedhetett. Hamarosan kiderült, hogy a jelenség nem egyáltalán nem véletlen.

Egyszerre hímek és egyszerre nőstények

A félig hím, félig tojó jelenséget kétoldalú gynandromorfizmusnak nevezik. A zavarba ejtő külsejű madarak előfordulásáról már évszázadokra visszamenőleg akad dokumentáció. Az egyedeknél a kétféle sejt nagyjából hasonló arányban fordul elő, és ez szabályozza a másodlagos nemi jellegek kialakulását. Így lesznek egyszerre hímek és egyszerre nőstények.

A hermafrodita kardinálispinty Forrás: Shirley Caldwell/Facebook

Soha, még az álmainkban sem gondoltuk volna, hogy egy ilyen csodának lehetünk a tanúi a saját kertünkben

– mondta Shirley Caldwell, a huszonöt éve kiépített kert tulajdonosa a National Geographicnak.

A kétoldalú gynandromorfizmus a genetikai kiméra (genetikai mozaik) egyfajta típusa, melynek során egyetlen állatnak több DNS-csoportja van. Ezek az élőlények kettőnél több ivarsejtből jöttek létre

. A megfigyelt kardinálispintynél egyfajta tetragametikus kiméra alakult ki, amely négy ivarsejtet tartalmaz: két spermát és kettő petesejtet. A petesejtek külön-külön termékenyülnek meg, majd elkezdődik a kettéosztódás, és már a korai fejlődési folyamat során zigótává alakul. Más szóval az ikertestvérek úgymond egyesülnek. A kutatók szerint a jelenség olyan, mintha egy lény mindkét ivar jellemzőit magában hordozná: fele hím, fele pedig nőstény. Ezért is hívják az ilyen élőlényeket néha viccesen „féloldalasnak".

A leggyakrabban a rovaroknál figyelték meg

A jelenséget korábban számos fajnál dokumentálták, többek között elsőként már 1752-ben egy homárnál, majd később különböző rákoknál, pókoknál, sós garnélarákoknál, hangyáknál, számos madárnál és háziszárnyasoknál, valamint lepkéknél.

Igazi "féloldalas" madár Forrás: Peer & Motz, The Wilson Journal of Ornithology

A tojásrakó állatoknál viszonylag ritka a kétoldalú gynandromorfizmus, körülbelül minden tízezredik tojásból kel ki olyan állat, ami félig hím, félig nőstény ivarú

– mondta korábban Michael Clinton, az Edinburgh-i Egyetem biológusa a BBC-nek. – Ezért is kiemelkedő az úgynevezett szexuális dimorfizmussal megfigyelt kardinálispinty észlelése, amely igen ritka vendég a kertekben.
A kutatók úgy gondolták, hogy az ilyen madarak nagy valószínűséggel magányos életet élnek.

Ritkán látták őket együtt más madarak társaságában, és egyszer sem hallották őket énekelni.

Úgy tűnt, a szárnyasok igyekeznek valamiért a háttérben meghúzódni.

A most megfigyelt kardinálispinty nem túlzottan szégyenlős: többször láttuk más madarak társaságában

– mondta Brian Peer, a Nyugat-Illinois Egyetem ornitológusa. – Szinte mindig együtt teszi meg a röptávolságokat egy hím egyeddel, és hallottuk, hogy a pár gyakran énekel együtt.

Trükközhet a kétféle nemű sejtekkel

A hím a kertünk sarkában álló vörös juharfán énekelt, míg a kétivarú egyed az utca túloldalán

– mesélte Shirley Caldwell. – Én ott álltam kettőjük között és élveztem a közös éneküket.

A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve az ornitológusok szinte biztosak abban, hogy a szokatlan madár a kétféle nemű sejtekkel trükközve képes lehet akár tojásokkal biztosítani a szaporodását.

Így állítják, hogy a meglepő külsejű kardinálispinty meglehetősen boldog, átlagos madáréletet is a magáénak tudhat. Shirley Caldwell és férje, Jeffrey mindenesetre továbbra is figyelemmel kísérik kertjük új, különleges lakóját és rövidebb, hosszabb videofelvételekkel örvendeztetik meg a szokatlan állatok rajongóit.