Tudja-e, hogy melyik a Föld leggyorsabb élőlénye?

Az 1990-es évek végétől ismét megtelepedőben van Magyarországon

A környezeti feltételekhez való minél tökéletesebb alkalmazkodás, és a túlélésért vívott evolúciós harc egészen különleges rekordteljesítményeket fejlesztett ki az állatvilág néhány fajánál. Számtalan meghökkentő állati rekordot ismer a tudomány, amelyek közül ez alkalommal a sebességbajnokok között tallóztunk.

A szárazföldön a szavannák pettyes szfinxe a bajnok

Sok minden egyéb mellett a túlélésért és a zsákmányolásért folytatott küzdelem fejlesztette ki a ragadozók és a prédaállataik közötti sebességversenyt is. Valamennyi élőhelynek, a szárazföldeknek, a vizeknek illetve a tengereknek, valamint a levegőnek is megvannak a maguk verhetetlen sebességbajnokai.

Az afrikai szavannák sebességbajnoka, a gepárd Forrás: Wikimedia Commons

A szárazföldi „fuss az életedért, vagy a zsákmányért" című küzdelemnek kétség kívül a kelet-afrikai szavannák pettyes macskaféléje, a gepárd (Acinonyx jubatus) a koronázatlan királya. A gepárd más macskaféléktől eltérően, amelyek többnyire lesből támadnak, vagy mint az oroszlánok (Panthera leo) falkában vadásznak, gyorsasági fölényét használja ki prédája elejtéséhez.

Az oroszlánok más macskaféléktől eltérően, falkában vadásznak Forrás: Origo

A gepárd a legfőbb zsákmányállatainak számító impala (Aepyceros melampus) vagy Thomson-gazella (Eudorcas thomsonii) üldözése közben

rendszeresen elérheti a 90-93 km/órás sebességet,

bár egyes kutatók, köztük Kurt Severin mérései szerint rövid időre a hihetetlennek tűnő 112 km/órás sebességre is felgyorsulhat.

Kétségtelen, hogy a gepárd a szárazföldek sebességbajnoka Forrás: AFP

Az őrült iramú hajsza azonban csak nagyon rövid ideig, legfeljebb egy percig tarthat,

mert a hihetetlen erőkifejtés miatt olyan magasra szökik a gepárd testhőmérséklete, hogy belepusztulna, ha ilyenkor nem hagyná abba az üldözést.

Santiago kardhala verhetetlen a világóceánon

Azonban nem csak a tágas afrikai szavannákon, hanem a tenger felszíne alatt is kiélezett sebességverseny zajlik a zsákmányért, és az életben maradásért.

A víz 820-szor sűrűbb közeg a levegőnél, amihez a tengeri élőlényeknek is alkalmazkodniuk kell Forrás: Origo

A víz felhajtóereje miatt a tengeri ragadozóknak ugyan sokkal kevésbé kell megküzdeniük a gravitáció jelentette nehézségekkel mint a szárazföldi társaiknak,

nekik azonban egy másik akadállyal, a közegellenállással kell felvenniük a harcot.

A tengeri ragadozóknak meg kell birkózniuk a víz jelentős közegellenállásával Forrás: Elter Tamás

A víz hozzávetőleg 820-szor sűrűbb a levegőnél, ezért ebben a közegben

a nagy sebesség eléréséhez speciális testfelépítésre, és különösen fejlett izomzatra van szükség.

Nem véletlen, hogy a gyors tengeri ragadozók, mint például a cápák vagy a tonhalfélék torpedóalakú teste jelenti a legideálisabb formát a közegellenállás leküzdéséhez.

Kékúszójú tonhalak Málta környékén Forrás: Origo

Amíg a szárazföldi ragadozók közül egyedül csak a gepárd képes megközelíteni vagy elérni a 100 km/órás sebességet,

a tengerben több olyan bajnok is létezik, amely át tudja lépni ezt a bűvös határt.

A kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 100 – 102 km/órás sebességre is felgyorsulhat a rajhalak üldözése közben, amire rövidtávon a kardhal (Xiphias gladius) is képes.

Vízből kivetődő kardhal. A kardhal rövid távon elérheti a 100 km/órás sebességet is Forrás: Elter Tamás

Ám a világtenger gyorsasági bajnoka a fekete marlin,

ami bizonyítottan képes elérni a szinte hihetetlen 105 km/órás víz alatti sebességet.

A világóceán sebességrekordere: a fekete marlin Forrás: Tropic Star Lodge

A fekete marlin ezzel az értékkel nem csak a legsebesebben úszó halfaj, hanem a világtenger abszolút sebességbajnoka is.

Ő a Föld leggyorsabb élőlénye

De az előzőekben idézett impozáns sebességadatok csak lassú cammogásnak tűnhetnek a levegő akrobatáinak teljesítményéhez képest. A földi élővilág leggyorsabb élőlényei ugyanis a madarak (Aves) közül kerülnek ki.

Az egyik égi sebességbajnok a pompás fregattmadár Forrás: Wikimedia Commons

A parányi havasi sarlósfecske (Apus melba) 160 km/órát meghaladó sebességre képes, és ettől nincs sokkal jobban lemaradva a fregattmadár (Fregata magnificens) sem, a maga 154 km/óra vízszintes repülési sebességével.

Az apró alpesi sarlósfecske 160 km/órás sebességre is képes vízszintes repülésben Forrás: Wikimedia Commons

Az abszolút sebességbajnok, a világ leggyorsabb állata azonban még náluk is sokkal többre képes, ez pedig nem más, mint a vándorsólyom (Falco peregrinus). Az elmúlt két-három évtizedben egyre több és pontosabb mérési eredmény igazolja, hogy ez a varjúnál csak némileg nagyobb ragadozó madár irányított zuhanórepülésben egészen rendkívüli sebességteljesítményre képes.

A vándorsólyom alig nagyobb egy varjúnál Forrás: Carlos Delgado

Az 1980-as években a Szovjetunióban végzett megfigyelések illetve mérések azt bizonyították, hogy a vándorsólyom 25 fokos irányított zuhanó repüléssel 270 km, míg ennél meredekebb szögű zuhanással 360 km/órás sebességet ért el.

Irányított zuhanórepülésben nincs versenytársa Forrás: Wikimedia Commons

Sokáig ez számított a vándorsólyom legnagyobb, méréssel alátámasztott sebességének, de már ez is megdőlt:

a madár legfrissebben hitelesített irányított zuhanórepülés sebességi rekordja ugyanis 402 km/óra.

Ezzel pedig a vándorsólyom számít a földi élővilág abszolút sebességbajnokának.

A vándorsólyom szeret elhagyott kőbányákban fészkelni Forrás: Wikimedia Commons

Ilyen óriási sebességnél a tüdőbe áramló levegő tönkretenné a madár szerveit,

de a vándorsólyom orrlyukait fedő speciális csontos képződmények megakadályozzák, hogy az erős légáram direkt hatoljon a tüdőbe, spirálozó mozgásra kényszerítve, és ezzel lelassítva azt.

Három évtized után ismét megjelentek hazánkban

A vándorsólyom kozmopolita madárfaj, amely az Antarktisz kivételével az összes földrészen megtalálható. Az 1960-as évek elejéig hazánkban is előfordult, de az 1950-es évektől a mezőgazdaságban elterjedt és - mint utóbb bebizonyosodott - rendkívül veszélyes szintetikus rovarirtó,

a DDT miatt hosszú időre kipusztult Magyarországról.

Utolsó ismert hazai költőhelye a Bükkben volt, ahol 1964-ben jegyezték fel az utolsó költést.

Az 1990-es évek végétől ismét megtelepedőben van Magyarországon Forrás: Wikimedia Commons

Érdemes megjegyezni, hogy a DDT roppant káros egészségügyi hatásait felismerve Magyarország volt az első állam a világon,

amely 1968-ban teljes körűen betiltotta e veszélyes rovarirtó szer használatát.

A világ leggyorsabb madara csak hosszú szünet után, 1997-ben költött ismét hazai földön.

A vándorsólyom a Föld leggyorsabb élőlénye Forrás: Wikimedia Commons

2005-ben már 7 pár fészkelt Magyarországon, és a 2012 januárjában elvégzett számlálás szerin hét év alatt 17 állandóan itt fészkelő párra gyarapodott a vándorsólymok hazai állománya.

A vándorsólyom kisebb madarakat, apróbb emlősöket zsákmányol, de megeszi a rovarokat is Forrás: Wikimedia Commons

Utoljára tavaly végezték el a hazai állomány átfogó felmérését:

a 2018-as adatok szerint már 48-49 lehet az állandó jelleggel itt tartózkodó (itt telelő) vándorsólymok száma.

A vándorsólyom, a világ leggyorsabb élőlénye Magyarországon fokozottan védett fajnak számít, amelynek 500 ezer forint. az eszmei értéke.