A Föld e misztikus pontjain igen furcsa dolgok történnek: az üresbe tett autó elkezd felefelé gurulni a lejtőn, és a tárgyak is felfele esnek. Ilyen helyszínek világszerte előfordulnak, így többek között Jeruzsálemben, Kaliforniában, Michigan, Oregon, Pennsylvania és Wisconsin államokban, de az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Ausztráliában is.
A példaként felsorolt helyszínek mind hasonló tulajdonságúak. A domb alján üresbe tett autó felfelé gurul vissza a lejtőn, ha a labdát leviszik, az úton felgurul a dombra, és ha vizet öntenek ki, az is felfele folyik, és a gravitáció más furcsaságokat is produkál, fejfájást és zavart viselkedést okoz..
A kaliforniai Santa Cruz melletti szikvója fenyőerdőben áll egy felborult kalyiba, amiben első látásra megmagyarázhatatlan erők dolgoznak.
Néhányan egyenesen ufonautákat vizionálnak a kalyiba titkának hátterében,
azt állítva, hogy itt másik világból érkezett idegenek fémkúpokat temettek a föld mélyére,
és ez okozza a jelenséget. Mások szerint egy magmaörvény okozza a jelenséget, és vannak, akik úgy tartják, hogy itt a legmagasabb a dielektromos biokozmikus sugárzás az egész világon.
A magyarázat azonban egészen más, és sokkal prózaibb e valóban fantasztikus teóriákhoz képest. A különleges jelenségek érzetét ugyanis egy bonyolult optikai csalódás okozza.
Az illúzió annyira tökéletes, hogy ha nem lennének megfelelő mérőeszközök, lehetetlen volna elhinni, hogy nem valós jelenséggel állunk szemben.
A fizikusok szerint a sci-fi regénybe illő hatásokat a táj domborzata által okozott illúzió kelti:
a közeli táj lejtői vagy egy görbült horizontvonal ugyanis megzavarhatja az emberi érzékelést, becsapja a szemet.
Ezért alakul ki az a optikai illúzió, hogy a lejtőn felfelé gurul az autó, holott a fizika törvényszerűségeinek engedelmeskedve valójában lefele megy a dombon.
A fizikusok által elvégzett GPS-mérések kivétel nélkül bebizonyították,
hogy az emelkedés a startnál magasabb, mint a végénél,
tehát minden ilyen misztikus helyszínen a látszattal szemben az út valójában lejt. Brock Weiss a Pennsylvania Egyetem fizikusa a Sciencedaily magazinban erről számos mérést publikált.
Azonban nemcsak a fizikusok, hanem pszichológusok is végeztek vizsgálatokat ebben a témában. Laboratóriumi körülmények között modellezték a helyszíneket, majd önkéntesek bevonásával végeztek kísérleteket.
A pszichológusok vizsgálatainak konklúziója szerint a horizont helyzete okozza az érzékcsalódást,
mert a „gravitációs" domb vagy eltakarja a horizontot, és így nincs jó vonatkoztatási pont, vagy ugyan látszik a horizont, ám elrejti, hogy lejtő van mögötte.
Úgy tűnik, hogy ez a magyarázat jól működik a skóciai Aryshire megyében. Rob Macintosh,
az Egyesült Királyságbeli University of Edinburgh pszichológusa a Science Channel csatornának azt nyilatkozta erről,
hogy ha egy lejtős területen állunk, és maga az egész vidék és az út is ugyanabba az irányba lejt kisebb mértékben, akkor úgy tűnhet a megfigyelőnek, mintha az úton haladó tárgy az ellenkező irányba menne.
2003-ban az olaszországi Padova és Pavia Egyetem kutatói azt tanulmányozták,
hogy a horizont hiánya hogyan tudja elferdíteni a perspektívánkat az úgynevezett gravitációs dombokon.
A pszichológus csapat vizsgálataik eredményét a Psychological Science szaklapban publikálták. Először is számos valósághű antigravitációs helyszínt rekonstruáltak laboratóriumi körülmények között, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnak az önkéntesek.
Modelleket építettek a dombokról, az önkénteseknek pedig ezeket kellett bámulniuk egy lyukon keresztül, ami olyan perspektívát nyújtott nekik, mintha a valóságban is ott lennének. A kutatók ezután „játszottak" a modellhorizonttal, hogy megvizsgálják, miként hat az önkéntesek perspektívájára a horizont láthatósága, vagy annak hiánya.
Azt találták, hogy látható horizont nélkül a tereptárgyak - akár a fák is - valójában alaposan megtréfálják, becsapják az önkéntes agyát.
Miután ez a kísérleti szakasz befejeződött, egy kis guriga szalagot helyeztek a félreérzékelt lejtőre, és ekkor úgy tűnt, hogy a szalag a gravitáció ellenében mozog, ami az észlelők körében meglepetést, sőt egyeseknél félelmet okozott.