Máig titkok veszik körül a napkeleti bölcseket

A háromkirályok a csecsemő Jézusnak hódolnak

A bibliai hagyomány szerint három napkeleti bölcs egy csillagot követve útra kelt, hogy bemutassák hódolatukat a gyermek Jézus előtt, a próféciák szerint a zsidók leendő királyánál. De valójában kik voltak ők? Ez az újszövetségi Szentírás és a történelem egyik nagy rejtélye.

Bölcsek érkeznek napkeletről Betlehembe

Az újszövetségi Szentírás szerint, amikor Nagy Heródes júdeai király idejében Betlehemben megszületett Jézus, bölcsek érkeztek a kisdedet keresve napkeletről Jeruzsálembe. Bár a három bölcset szokták háromkirályoknak is nevezni,

valójában nem uralkodók, hanem valószínűleg asztrológusok voltak.

Napkeletről, tehát a korabeli földrajzi terminológia szerint a Jordántól keletre fekvő és Mezopotámiáig elterülő vidékről érkeztek. Egyes feltételezések szerint a háromkirályok a babiloni Marduk templom tudós csillagászai és papjai lehettek.

Abraham Bloemahert: A bölcsek imádása (1624) Forrás: https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/2764-napkeleti-bolcsek-vagy-harom-kiralyok

Az őskeresztény hagyomány egyértelműen arra utal, hogy a mágusok kelet felől érkeztek, Júdeától keletre pedig Babilon feküdt, a korabeli csillagászat központja. A mágusok igen tájékozottak voltak az ókori Kelet különféle hagyományaiban, ezért tudhattak Dániel és Bileám próféták jövendöléséről, a Messiás eljöveteléről.

Jelet kaptak, nem tértek vissza Heródeshez

Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, kérdezősködni kezdtek, hogy hol lehet vajon a zsidók újszülött királya, mert látták a csillagát napkeleten, és azért jöttek, hogy hódoljanak neki.

Amikor ezt meghallotta a hatalmát féltő Heródes, összehívta a főpapokat és az írástudókat, akiktől aziránt tudakozódott, hogy hol kell megszületnie a Messiásnak.

I. (Nagy) Heródes márványbüsztje az i.e. 1. századból Forrás: Digitaler Ausstellungskatalog

A főpapok megmondták a királynak, hogy Mikeás próféta jövendölése szerint Betlehemben.

Ekkor Heródes titokban magához hívatta az ekkor még Jeruzsálemben időző bölcseket, és megtudakolta tőlük, mikor tűnt fel a csillag.

Jézus születése Giotto festményén. A képen felül látható a Halley-üstökös Forrás: Wikimedia Commons

Azzal a meghagyással küldte el őket Betlehembe, hogy találják meg a gyermeket, majd jelentsék, hol van, hogy ő is hódolhasson neki. A bölcsek útnak is indultak Betlehembe. A bibliai hagyomány szerint

a csillag megállt a barlang felett, amelyben az újszülött Jézus feküdt a jászolban.

A bölcsek bementek hozzá, hódoltak előtte, majd átadták az ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban égi utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek haza. Heródes ugyanis nem hódolni akart a kisdednek, hanem meg akarta öletni.

A keleti hagyomány még tizenkét bölcsről emlékezett meg

A tudósok közt vitatott e bibliai történet hitelessége. Sok kutató azt gondolja, hogy a betlehemi csillag, illetve a háromkirályok története csupán egy olyan vallásos allegória, ami arra utal, hogy Jézus sorsa meg volt írva a csillagokban.

A bibliai hagyomány szerint három napkeleti bölcs Betlehemben hódolt az újszülött Jézus előtt Forrás: Origo

Az, hogy a négy evangélista közül csak Máté ír a napkeleti bölcsekről, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a történetnek nem lehet valós alapja, hiszen több olyan mozzanata van az újszövetségi Szentírásnak, amelyeket nem mind a négy evangélista írt meg.

Forrás: Origo

Ha feltételezzük, hogy Máté beszámolója hiteles, akkor viszont felmerül a kérdés, hogy ki is lehetett ez a három bölcs.

Máté azt sem írja meg konkrétan, hogy hányan voltak, nők vagy férfiak voltak-e, és még a nevüket sem említi meg.

Csak a hagyomány tudja úgy, hogy három bölcs érkezett Betlehembe, és talán amiatt, mert három ajándékot, az aranyat, a tömjént és a mirhát említi meg az evangélium.

Az arany Jézus királyságának jelképe, a tömjén az istenségnek kijáró hódolat jele, a mirha pedig a halotti kenet tartozéka, a Megváltó eljövendő szenvedésére utal. De persze a három ajándék nem jelenti azt feltétlenül, hogy az valóban három személytől származik.

A ravennai Sant'Apollinare Nuovo egyik 6. századi mozaikja a királyokról Forrás: Wikimedia Commons

A keleti hagyomány még 12 bölcset említ, és a korai keresztény művészet is különböző számú bölcset ábrázol.

A Vatikáni Múzeumban őrzött Szent Péter és Marcellinus temetőjét ábrázoló festményen még csak ketten vannak, a Lateráni Múzeum festményén már hárman, míg a Kircher Múzeum tulajdonában lévő egyik képen pedig nyolcan. Más képek négy bölcset ábrázolnak.

A neveiket sem ismerjük pontosan

De nemcsak a számuk, hanem a napkeleti bölcsek valós nevei is ismeretlenek. A keresztény egyházi tradíciókban különböző nevek szerepelnek, a nyugati katolikus hagyományban ők Gáspár, Menyhért és Boldizsár; Perzsia, India, valamint Babilónia királyai.

A maroniták más néven említik a háromkirályokat mint a nyugati keresztények Forrás: Origo

Ezzel szemben Szíriában a maronita keresztények Larvandad, Hormisidas, Gushnasaph néven, az örmények pedig Kagba, Badadakharida és Badadilma név alatt ismerik a bölcseket.

Helena császárné 326-ban a Szentföldre utazott, hogy - többek között - felkutassa Jézus még fellelhető relikviáit Forrás: Pinterest

A Kr.u. 4. században Heléna, Nagy Konstantin császár keresztény hitre tért anyja elkezdte felkutatni a Szentföldön

a Jézus életével összefüggésbe hozott relikviákat.

A Kr.u. 326-ban tett szentföldi látogatása során a hagyomány szerint megtalálta többek között a háromkirályok ereklyéit is, amelyek Konstantinápolyba kerültek.

Így néz ki a napkeleti bölcsek ereklyetartója a kölni katedrálisban. A mágusok szarkofágjában Krisztus születésének idejéből származó érméket találtak, továbbá a 2-3. századi szíriai szövéssel megegyező festett bíbor textil darabokat. Forrás: Flickr / Holly Hayes

A Kr. u. 5. században a relikviákat Itáliába vitték, és Milánóban egy templomban helyezték el ezeket.

Amikor 1164-ben Barbarossa Frigyes német-római császár elfoglalta Milánót, az uralkodó a relikviákat Rainald von Dassel kölni érseknek adományozta.

Az ereklyék így kerültek a kölni dómba, és azóta is ott őrzik őket a magas főoltár mögött, egy díszes szarkofágban. Ez az aranyból készített ereklyetartó a legnagyobb a nyugati világban.

India határán bukkant fel a betlehemi csillag Hildesheim legendáriumában

John Hildsheim karmelita szerzetes a 14. században a Historia Trium Regnum című legendagyűjteményében írta meg részletesen a bölcsek históriáját, „ A Háromkirályok története" címmel. Hildsheim elbeszélése három részre tagolódik, az első „A Csillag", a második „A Gyermek", a harmadik a" Hogy kerültek Kölnbe?" fejezetcímeket viseli.

A Historia Trium Regnum legendárium középkori kódexben Forrás: Text Manuscripts

A legendárium elbeszélésében az Indiai Királyságban volt egy határvidéki magas domb, amit a Győzelem dombjának hívtak, és amelyen egy őrtorony állt. Ha ellenség közeledett, az őrszemek tüzet gyújtottak, hogy így figyelmeztessék a lakosságot a veszélyre.

Hildsheim elbeszélése szerint itt látták meg először a betlehemi csillagot, India határán,

ahol az őrtorony állt. Amikor Balaam, a mezopotámiai jós megjövendölte a betlehemi csillag eljövetelét, ami Krisztus születését jelzi, minden nagyúr látni vágyta a csillagot.

Ajándékot adtak az őröknek azt parancsolván, hogyha bármiféle új csillagot fedeznének fel, azonnal értesítsék őket és a népet is.

A Vatikánban őrzik ezt a 3. századi, két napkeleti bölcset ábrázoló szarkofágot. Forrás: https://www.ancient-origins.net/history-famous-people/mysteries-three-kings-who-were-they-and-where-did-they-come-003966?fbclid=IwAR2AsOQp8DZj61HFbzk9rPDnUDO2f3UwuEQ02Uw7YRzTU26_ToGVf4LhuWA

Hildesheim elbeszélése szerint a bölcsek külön indultak útnak, és Jeruzsálemben találkoztak, onnan mentek együtt Betlehembe.

A háromkirályok a csecsemő Jézusnak hódolnak Forrás: Origo

Majd miután lerótták kegyeletüket a kis Jézusnál, együtt tértek vissza Indiába, ahol templomot építettek Jézus tiszteletére.

Megbeszélték, hogy itt évente egyszer találkoznak, és meghagyták azt is, hogy e hely legyen a végső nyughelyük.

De hogyan kerültek Kölnbe a napkeleti bölcsek ereklyéi?

Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyest 1155-ben német-római császárrá választották, akinek az uralma ellen fellázadt Milánó. A császár erősen szorongatott helyzetében Rainald kölni érsekhez fordul segítségért.

Barbarossa Frigyes hatalma ellen fellázadtak a milánóiak Forrás: Lehnen-BM-Lifestyle

Az érsek a seregével visszafoglalta Milánót, és 1164-ben az uralkodónak tett szolgálataiért megkapta az ereklyéket, amelyeket ünnepélyes felvonulással Kölnbe vitt. A három napkeleti bölcs ereklyéit a Szent Péter-dómban helyeztette el, amelyek azóta is ott vannak.

Hogy vajon az ereklyetartóban valóban a három bölcs relikviái vannak-e, nem tudni pontosan.

A maradványok természettudományos vizsgálata alapján megállapították, hogy egy fiatal, egy középkorú és egy öregember csontjai vannak az ereklyetartóban.

A pécsi székesegyház déli bejáratának 12. századból való domborműve a háromkirályokat ábrázolja, amint hódolnak a kis Jézus előtt. A dombormű Zala György 19. század végi restaurációja. Forrás: https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/2764-napkeleti-bolcsek-vagy-harom-kiralyok

Ravennában egy 6. századi mozaik ábrázolja a három királyt: egy fiatal, egy középkorú és egy idős embert.

Hildesheim beszámolója korábbi, 5. és 6. századi legendákon alapszik.

Számos legenda fennmaradt a bölcsekről, továbbá különböző helyi történetek a korai középkorból Perzsiából, Indiából, sőt még Kínából is.

Pártusok, perzsák vagy szkíták lehettek?

Brent Landau az Újtestamentum tudósa lefordított egy 8. századi szír kéziratot, amelynek a tartalmáról úgy vélik, hogy a keletkezésénél sokkal korábbi hagyományokban gyökerezik. A különböző, más-más helyről származó legendákban a bölcseknek még a nevük sem egyezik meg, ahogy a történetüket is különbözőféleképpen beszélték el.

A háromkirályok történetét számos legenda sokféleképpen beszéli el Forrás: James Steidl - Fotolia

Bob Brier a Long Island-i Egyetem kutatója a korszerű tudomány módszereivel nyomozott a három bölcs eredete után.

Az itáliai Ravenna városában a Szent Apollinaris-székesegyházban látható egy mozaik a napkeleti bölcsekről, és Theodora bizánci császárnő köpönyegének szegélyén szintén feltűnnek a mozaikon, hímzett figuraként.

A Szent Apollinaris-bazilika főhajója Forrás: Viator

A három bölcs a ruházatuk alapján keletről jöhetett, ahogyan a Biblia is írja,

és összehasonlítva a Persepolis városból származó domborművekkel, pártusok lehettek,

legalább is erre utal a hegyes kalapjuk, valamint a nadrágjuk.

Flavia Iulia Helena, vagyis Szent Heléna mélyen vallásos volt. 326-ban a Szentföldre utazott, hogy megkeresse Jézus ereklyéit. Ő építtette a Születés Templomát Betlehemben. Forrás: Wikimedia Commons

Brier azt állítja, ez a pártus kapcsolat és a „magoi"elnevezés, ahogyan hívják őket, arra utal, hogy a zorosztriánus perzsa vallás követői lehettek. Ugyanakkor vitatható ez az állítás, mert fejfedőjüket lelógó frígiai sapkának is nézhetjük,

a nadrágjukat pedig sok iráni eredetű nép, például a szkíták is viselték.

Mindenesetre valóban keletről jöhettek, - ezt írja a Biblia - és a ruhájuk az évszázadokkal későbbi ábrázolásokon szintén ezt mutatja.

Különleges antropológiai és tárgyi bizonyítékok

A mágusok szarkofágjában Krisztus születésének idejéből származó érméket találtak, továbbá a 2-3. századi szíriai szövéssel megegyező festett bíbor textil darabokat. Mivel a csontok hozzáférhetősége kegyeleti, illetve szakrális okokból korlátozott, Brier a róluk készült fotókat vizsgálta.

A kölni dóm főhajója Forrás: Flickr

A koponyacsontokat (cranus) összekötő varratok (sutures) arról árulkodnak,

hogy a maradványok egy fiatal, egy középkorú és egy idős emberhez tartoztak.

Tehát a kölni koponyamaradványok jól passzolnak a ravennai székesegyház mozaikjához.

A háromkirályok ereklyetartója a kölni dómban Forrás: Pinterest

A szarkofágban lelt ruhák azonban még régebbiek. A háromkirályok a zarándokok, az utasok, az úton járók, a vándorok, valamint a vendégfogadósok és a zarándokok védőszentjei.